Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
38 A törvénytervezet 715. §-a még azt is kimondja, hogy az esetben, hogyha a szerződéshez hű fél a szerződéstől eláll és a mellett kártérítést követel, a másik fél pedig a követelésnek eleget tesz és a kártérítést, habár elkésetten is, megfizeti, a szerződés tovább fennáll. De mi történik akkor, hogyha a szerződésszegés épen abban áll, hogy lényeges intézkedéseit meg nem tartják, és a másik fél a reá nézve ilyképen értéktelen szerződéstől eláll s kártérítést követel, a szerződésszegő fél pedig hosszabb idő letelte után késedelmesen teljesít oly időben, a mikor a szerződésnek újabb életbeléptetése már teljesen feleslegessé váll, sőt épen a másik, a szerződéshez hű félre nézve az ismét életbeléptetés károssá lehet? A tervezetnek ez intézkedéseivel szemben szintén kellene valami remédiumot találni. A tervezet 717. §-ra nézve van egy megjegyzésem. Ez a szakasz akként intézkedik, hogy a felek a szerződésben megállapodhatnak az iránt, hogy a szerződésből kifolyólag közöttük, illetőleg egyes szerződőtársaik közt felmerült jogviták elintézését a törvénytervezet szerint létesítendő ipari vagy kereskedelmi bíróságok helyett a polgári perrendtartás értelmében alakított és annak szabályai szerint eljáró választott bíróságra bízzák. Nézetem szerint ez helytelen. Az eddigi kollektiv szerződések háromféle választott bírósági eljárást ismernek. Az egyik eljárás az, midőn a szerződő felek maguk állandó békéltető bíróságot létesítenek és ez az állandó békéltető bíróság a két szerződő szervezet saját tagjaiból alakul és minden egyes vitás ügyben dönt. A másik forma az, midőn a békéltető bíróság nem állandó, hanem minden egyes esetben kiilön-külön alakul meg a két szerződő szervezet tagjaiból és mint ad hoc választott bíróság ítélkezik. A legtöbb szerződés szerint az elnök váltakozva a két fél tagjai közül választatik, vagy pártatlan hatósági egyén. Végre a harmadik alakzat az, a melynél nem a szerződő koalicziók tagjai a választott bírák, hanem más szervezetek tagjai ítélkeznek. De ez az utolsó eddigelé nálunk a legritkább forma. A gyakorlat tapasztalata után indulva, nézetem szerint a törvényben az volna kimondandó, hogy a felek a collectiv 216
