Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
31 XXXIV. fejezet annyira összefügg a kollektiv és tarifaszerződésekkel, hogy ezeket egymástól elvonatkoztatni nem lehet. Mert igaz ugyan, hogy a 706—718. §-ok szabályozzák úgy azokat a kollektív szerződéseket, a melyeket a szervezetlen munkások, valamint azokat is, a melyeket a szervezetlen munkáltatók kötnek, de voltaképen a tervezet erősen és élesen a jövőbe lát és főleg a szervezett munkásoknak a szervezett munkáltatókkal kötött szerződéseit tartja szem előtt és ennek következtében igen fontos annak megfontolása is, hogy miképpen szabályozza a törvény úgy a munkáltatóknak, mint a munkásoknak koaliczióját. E tekintetben nagyon röviden végezhetek a törvényjavaslatnak azokkal a részeivel, a melyek magát az egyesülést szabályozzák. Ebben a részben újítás körülbelül alig van a jelenlegi szokásjoggal szemben. Legfeljebb kifogást lehetne tenni az ellen, hogy az egyesület megalakítását legalább 20 tagnak kell kívánnia és hogy az egyesület csakis legalább 20 tag meglétele mellett állhat fenn. A külföldi törvényhozások — nagyon kevés van olyan, a mely a kollektív szerződéseket szabályozza — vagy nem kötik számhoz vagy nagyon kis számhoz kötik a koalicziót. A legfejlettebb szocziálpolitikai törvényhozás, a dél-ausztráliai, a munkásoktól hét egyesületi tagot, a munkáltatóktól pedig csak két egyesületi tagot kíván. És hogy mennyire helyes az a megjegyzésem, hogy a törvény hibát követ el, midőn legalább húsz tagnak a koaliczióját kívánja, azt legjobban mutatja a gyakorlati élet. Pl. abban az iparban, a melyet magamnak is képviselni szerencsém van: a malomiparban, az egész budapesti malomipar mindössze 12 tagból álló egyesületet képez. Ennek a törvénynek alapján tehát a budapesti malomiparosság munkásaival egyáltalában nem is köthetne mint egyesület szerződést. De különösen nem köthetné meg, ha tekintetbe veszem azt, hogy egyik budapesti malom nem is tartozik azon ú. n. szabad szervezethez, a mely a jelenleg meglevő kollektív szerződést megkötötte. Tehát a törvényjavaslat alapján már az a 11 malom nem köthetné meg, mint koaliczió a szerződést és kénytelen volna vagy egyé- nenkint szerződni, vagy úgy, a mint ma is teszi, törvényen 209
