Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
30 teni, a vitás esetek eldöntésére nézve a megállapodásban meghatározott módon való elintézés czéljából. Nyilvánvaló ebből, hogy mindezek a szerződések csakis a munkáltatóknak erkölcsi jóindulatára vannak alapítva és jogilag semmi tekintetben sem érvényesíthetők. A mely pillanatban tetszik a munkásságnak, megszegi a szerződést s a mely pillanatban tetszik a munkáltatóknak, ők is megszeghetik a szerződést. Egyéb bajuk sem eshetik mint — hogy banális frázissal éljek — a közmegvetés sújtja őket. Semmiféle anyagi veszteség nem éri se az egyik se a másik félt. Minthogy semmiféle szankcziója nincs a kollektiv szerződéseknek és minthogy a kollektív szerződés is olyan, mint minden szerződés vagyis szövegébe mindenféle szubtilis aprólékosságok belemagyarázhatók, a kollektiv szerződés megszeghető úgy is, hogy nincs megszegve, a mennyiben az a ki meg akarja szegni csak másképpen értelmezi és akkor ez az erkölcsi momentum is mellette szól, mert nincsen olyan bíróság, a mely kollektiv szerződésnek hatályt szerezhessen még erkölcsi tekintetben sem. Ezek azok az okok, a melyek annak kijelentésére késztetnek, hogy a kollektiv szerződések törvényes szabályozása nézetem szerint igenis szükséges. Az a szabályozás, a melyet a tervezet kontemplál, meglehetősen élénk világításban áll most előttünk ő exczellen- cziájának imént hallott előadása után. Az egyes intézkedéseket újból felsorolni meddő munka és időpazarlás volna. Méltóztassék tehát megengedni, hogy csakis a törvényjavaslatnak egyes, nézetem szerint, fogyatékos mozzanataira hívjam fel a figyelmet. A törvénytervezet, hogy a kollektiv szerződésnek hatályt szerezzen, főleg a modern kollektiv szerződések formáját tartva szem előtt, igyekszik a kollektív szerződéseknek nemcsak tárgyat, hanem jogalanyt is alkotni, úgy hogy voltaké- pen a mai vita tárgyává nemcsak a törvénytervezetnek azokat a szakaszait kellene tennünk, a melyeket a jogászegyesület tárgyalásra kitűzött, t. i. a munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződésre vonatkozó 706—718. § - ait, hanem a tervezetnek egész XXXIV. fejezetét. Mert ez az egész 208
