Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
15 bogy az a feleket ne csak egymással szemben jogosítsa és kötelezze, hanem hogy a felek az ö közreműködésükkel létrejövő munkaviszony szempontjából általában generális szabálynak tekintsék azt és így harmadik személyekkel kötött munkaszerződéseikben is alkalmazkodjanak annak rendelkezéseihez, és pedig annál inkább, mert különben a felek a tisztességtelen versenynek tág kaput nyitva, úgy saját szerződő társaikat, mint a másik szerződő felet is könnyen kijátszhatnak és a szerződést hatálytalanná tehetnék. A tervezet azonban még sem megy el annak kimondásáig, hogy a kollektív szerződés a feleket harmadik személyekkel szemben is feltétlenül, tehát oly értelemben kötelezi, hogy az azokkal kötött egyéni munkaszerződésnek a kollektiv szerződéssel ellenkező rendelkezései mindenesetre érvénytelenek, vagy hogy a kollektiv szerződés által nem kötelezett illetőleg jogosított harmadik személynek is igényjogosultsága van a kollektiv szerződés alapján, hanem megelégszik azzal, hogy lehetőséget nyújt a szerződő feleknek valamint a szerzödőtársaknak arra, hogy a magánjog általános elvei alapján, a mennnyiben pedig így nem volna lehetséges, külön kikötés alapján felelősségre vonhassák a szerződés által kötelezett azt a személyt, ki harmadik személylyel a kollektiv szerződés rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása mellett köt munkaszerződést. Ez általános szabály alól csak egy kivételt enged a tervezet : azt, mely az említett vélelemben foglaltatik. E kivétel megállapításánál az a szempont vezeti a tervezetet, hogy a kollektív szerződés hatályosságát lehetőleg biztosítsa, kijátszások ellen megvédje. E rendelkezés mellett ugyanis oly vállalatban, melynek munkaadóját és alkalmazottait kollektiv szerződés kötelezi, egyik fél sem játszhatna ki a szerződést az által, hogy egyfelől a munkaadó a szerződéshű munkásokat egyenként elbocsátgatja és a szerződés által nem kötelezett munkásokkal helyettesíti, másfelől a munkások a szerződéshű vállalkozót egyenként elhagyogatjak; nem pedig azért, mert az egyenként elbocsátott tarifahű vagy egyenként eltávozott szerződésszegő alkalmazottak helyébe felvett vagy belépő alkalmazottak valamint a munkaadó egymással szemben a kollektiv szerződés szerint köteleztetnének mindaddig, 193
