Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
16 mig a munkaadót és az alkalmazottaknak legalább felét kötné egymással szemben a kollektiv szerződés. A végből tehát, hogy a kollektiv szerződést hatályon kívül helyezzék, a munkaadónak legalább is az alkalmazottak felét kellene egyszerre elbocsátani, az alkalmazottak legalább felének kellene a munkát egyszerre abbahagyni. Ez azonban a szerződésnek már nem a szóban levő vélelem által megakadályozni kivánt kijátszása, hanem egyenes megszegése volna, miután az a szerződés által épen megakadályozni kivánt munkabeszüntetésnek vagy kizárásnak jelentkezik és így a szerződésszegéssel járó jogi következményeket vonná maga után. Bármily czélszerű is azonban a szerződés ily kijátszásának megakadályozása, be kell ismernem, hogy az a jogi kon- strukczió, mely által a tervezet e czélt elérni óhajtja, némileg nehézkes, jogilag talán nem is egészen helyes. A tervezet azt mondja, hogy a kollektiv szerződéshez csatlakozottnak tekintendő az oly üzembe vagy vállalatba belépő alkalmazott slb. Igen, de ha az alkalmazott csak az által került a kollektiv szerződés rendelkezései alá, hogy egy annak hatálya alá tartozó üzembe lépett be, mi jogon alkalmaztassák erre az alkalmazottra a kollektív szerződés az után is, ha abból az üzemből esetleg későbben kilépett? Pedig ha a kollektív szerződéshez csatlakozottnak tekintetik az alkalmazott, kétségtelen, hogy annak hatálya alatt kell hogy álljon is mindaddig, mig csak maga a kollektív szerződés érvényben van. Ha pedig a törvényhozó ezt nem akarja, a minthogy nem is akarhatja, akkor világosan meg kell mondania, hogy a kollektiv szerződés, melynek hatálya alá csak annálfogva került az illető, hogy annak uralma alatt álló valamely vállalatba belépett, őt csak addig kötelezi, mig abból a vállalatból ki nem lép. Ezzel azonban ismét csak bonyolódnék a különben egyszerű jogi konstrukczió, úgy hogy tehát ennek a vélelemnek elejtése, miután a szerződő felek és szerződőtársak érdekeinek megvédése szempontjából nincs is arra feltétlen szükség, kétségkívül indokolt lenne. Igen fontos elvet állapít meg a 713. §., midőn a kollektiv szerződés rendelkezéseinek az általa kötelezett személyek egyéni munkaszerződéseivel, továbbá a munkarenddel szem194
