Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
14 életre, a tervezet, ellenkező kikötés jogosultságának is elismerésével, 710. §-ában módot ad arra, hogy a szerződés bár határozott időre köttetett, felmondási idő betartásával ilyen esetben felbontható legyen. A 712. §. a szerződés személyi hatályossága tekintetében tartalmaz egyes intézkedéseket. Hogy azok, kik a szerződést megkötötték, egymással szemben jogosultakká és kötelezettekké válnak, az természetes, ez következik a szerződés kötelező erejéből, kimondása tehát felesleges. Kimondja azonban e §., hogy a szerződést megkötő személyeken kívül jogosultakká és kötelezetekké válnak azok is, kik utólag csatlakoznak ahhoz és ezzel kapcsolatban három, az ellenkezőnek bizonyításával meg nem czáfolható vélelmet is állít fel a tekintetben, hogy ki tekintendő a szerződéshez csatlakozódnak. E szerint a szerződéshez csatlakozottnak tekintendő: 1.. a munkaadónak jogutódja és pedig mind az üzletnek vagy vállalatnak átruházása, beolvadása, mind bérbeadása, valamint csőd esetében; 2. az oly egyesületbe belépő személy, mely a szerződést saját vagy tagjai nevében megkötötte vagy ahhoz utólag csatlakozott; végül 3. az oly üzembe vagy vállalatba belépő alkalmazott és ez utóbbival szemben az oly üzem vagy vállalat ólén álló munkaadó, melyben az azonos munkakörben foglalkoztatott alkalmazottaknak legalább felét és a munkaadót egymással szemben a munka általános feltételei iránt kötött szerződés kötelezi. A két előbbi meg nem czáfolható vélelem jogosultsága szinte magától értetődik, azoknak igazolása tehát itt mellőzhető. Magyarázatot igényel azonban, már itt megjegyzem, talán némi módosítást is, az imént említett harmadik vélelem A tervezet ama fontos kérdés tekintetében, hogy a szerződés a feleket csak egymással szemben jogosítja, illetőleg kötelezi-e, nem intézkedik és magára a szerződésre bízza annak kikötését, hogy a felek, illetőleg az azokhoz tartozó személyek harmadik személyekkel kötött munkaszerződéseikben is tartozzanak az őket kötelező kollektiv szerződések rendelkezéseit betartani. A kollektiv szerződés tulajdonképeni czélja, sajátos természete szempontjából kívánatos ugyan, 192
