Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]
48 hogy a portás nagyon izgatott volt s mikor a miss elmondta a tényállást, ő nagyon jól letudott Írni minden tárgyat, jobban, mind a tolmács. Minthogy az is kiderült, hogy a portás aznap nem volt jelen a kiszolgáló személyzet hat órai vacsoráján, a mi még sohase fordult elő, letartóztatták. A portás kijelenti, hogy a lopásról nem tud semmit. Miután a miss podgyászát föl vitíe a szobába, egy másik szoba átköltöztetésével foglalatoskodott öt óráig. Öt óra után a ház mögé ment szőnyegeket porolni, eközben jött az olasz, a kit ő a 15. sz. szobába utasított, aztán visszament folytatni a szőnyegporolást, azt 3/i6-kor befejezte, a szobájába ment mosdani és friss fehérneműt venni, hat órakor pedig a szomszéd kereskedő irodahelyiségébe ment, beolajozni a padlót. Ezzel V27-kor elkészült, kiállt a ház elé s ott bizonyos L. úrral beszélt. Ezalatt jöttek haza az angolok. Ő bement a házba, levett egy könyvet az állványról és átszaladt vele az Enge pályaudvarhoz, hogy visszavigye a könyvkereskedőnek s másikat kérjen helyette. Ott tíz perczig maradt, aztán visszament a szállóba. Nemsokára reá jött miss W. és jelentette a lopást. A szállótulajdonos, a mint hazajött, megkérdezte a gyanúsítottat, hogy a szóban levő táskát fölvitte-e a miss szobájába, a mire ő azt felelte, hogy maga a hölgy vitte, miből ő azt következtette, hogy értékes dolgok vannak benne. Ez nem igaz, mert a valóságban Sch. vitte föl a táskát. Sch. beismeri, hogy ezt tévedésből mondta. U. írnok azt vallja, hogy Sch. csakugyan szőnyeget porolt, a mikor az olasz jött, de hogy azvttán visszatért-e ehhez a munkához, azt nem tudja. Azt sem hallotta, hogy az U. irodája mellett lévő szobában mosakodott volna; Sch. a vacsorán nem volt jelen, de pár perczezel hat óra után az irodába jött, a mit különben a többi személyzet határozottan tagad. U. azt is állítja, hogy Sch. már a telefonálásnál az olaszt jelölte meg tettesül, a. miről a szolgálattevő hivatalnok nem tud semmit. Ez az U. azóta pénzt próbált lopni a szálló pénztárszekrényéből, de a kulcs szakálla beletörött a zárba, a mit ő nem vett észre. Kiderül, hogy többszörösen büntetett előéletű egyén s valószínű, hogy a pénztárból már többször lopott pénzt. Iszik, kocsmákban csavarog s mivel ebben a lopásban is gyanús, letartóztatták. Ha Sch. követte el a lopást, akkor valószínű, hogy az értéktárgyakat valahol a hotelben, vagy a hotel közelében eldugta, vagy valakinek őrizetbe adta, esetleg egy mosónőnek, a kivel igen jóban volt, a táskát pedig az értéktelen dolgokkal együtt a tóba dobta. Sch. és U. között nem volt jó viszony, a minélfogva nagyon valószínűtlen, hogy a lopást együtt követték volna el. Ez az eset komplikált, két gyanúsított is van benne. A tényálás adatai közül Sch. bűnössége mellett szól az ő különös viselkedése az olasz iránt, ellenmondásai s az, hogy a vacsoráról hiányzott; U. ellen szól az előélete, a másik 14S
