Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
18 Azonban, azt mondja tovább az indokolás «a §. első bekezdéséből és további szövegéből is kétségtelenül kitűnik, hogy az csupán arról az esetről rendelkezik, a midőn a polgári és a büntető eljárás egyidőben van folyamatban és a midőn a polgári eljárás még felfüggeszthető. Magától érthető tehát, hogy a szakasz rendelkezései nem nyernek alkalmazást abban az esetben, a midőn a polgári eljárás, ideértve a végrehajtási eljárást is, a büntető eljárás megindításakor már be volt fejezve, illetőleg már felfüggeszthető nem volt. Ebben az esetben az adós, a marasztaló polgári ítélet ellen a büntető ítélet alapján csak az általános szabályok szerint élhet perújítással.» Úgy, hogy szerintem homályban marad az indokolás alapján is az a kérdés, hogy melyik stádiumára az eljárásnak vonatkozik a javaslat említett 10. §-a és e szerint ha azt vizsgáljuk, kénytelenek vagyunk annak jelentőségét úgy abból a szempontból vizsgálni, hogy az a polgári bíróság eljárásának nem-jogerős stádiumára vonatkozik, mint abból a szempontból is, hogy az a jogerős Ítélet stádiumaira vonatkozik. Nézetem szerint a §. egyik feltevés mellett sem elég világos. Ha a szabály polgári bíróság nem jogerős Ítéletének stádiumára vonatkozik, akkor mindenekelőtt különbséget kellene tennie a rendes és a sommás eljárás közt. Ha ugyanis a sommás eljárásban az első bíró Ítéletének meghozatala után, de a felebbezési bíróság ítéletének meghozatala előtt érkezik a büntető biró uzsorát megállapító Ítélete, a polgári bírósághoz, akkor nyilván felesleges, hogy az első biró ítélete feloldassék, mert akkor a felebbezési bíróság ezt az új körülményt ép úgy figyelembe veheti, mint más új körülményt, és az ítéletet erre alapítva maga is meghozhatja. Ha pedig a büntető Ítélet a felülvizsgálat stádiumában érkezik, akkor a bíróság feladata sokkal komplikáltabb, semhogy elégséges volna annak szabályozására a javaslatnak az a lakonikus intézkedése, hogy a polgári biró határozata hatályát veszti és a per folytatólagos tárgyalása rendeltetik el. Nyilvánvalóan helyes, hogy ilyenkor ne hozzon a felülvizsgálati biró a büntető biró álláspontjának ignorálásával oly határozatot, a mely a büntető biró határozatává! szemben úgy sem fog 90
