Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
19 megállhatni. De az egyéb teendők már nem ily világosak. Mindenekelőtt szükség lehet annak megállapítására, hogy a büntető bíróság ítéletében említett ügy azonos-e a polgári eljárás tárgyával, mert ez esetleg nem tűnik ki teljes határozottsággal a büntető ítéletből. Ha az azonosság constatálva "van, akkor a büntető ítélet irányadónak elfogadása mellett azt is el kell dönteni, hogy az ügylet semmisége mellett mit és mily feltételek mellett köteles egyik fél a másiknak visz- szatéríteni a javaslat már említett idevonatkozó 8—10. §-ai értelmében. Erre pedig a felülvizsgáló bíróság nyilván nem alkalmas, mert ha ő döntene ezekben a gyakran elég compli- cált kérdésekben, akkor ezeknek a kérdéseknek első és utolsó bírája volna. E kérdések tárgyalása végett tehát a felülvizsgálati bírónak az ügyet az alsó bíróhoz kell visszautalnia, megfontolandó lévén, hogy az első vagy felebbezési biró le- gyen-e az, a kihez az ügy visszautaltassék. Ha az ügy a rendes eljáráshoz tartozik, és a büntető biró ítélete a felebbezés stádiumában érkezik, akkor a helyzet a sommás eljárás felülvizsgálati stádiumához hasonló. Csakhogy ebben az eljárásban még arra sincs módja a felebbezés birájának, hogy a büntető és polgári eljárás tárgyául szolgáló követelés azonosságát megállapíthassa, ha az kétséges, mert itt a felek meghallgatása az eljárás mai módja szerint egyáltalán ki van zárva. Mind e kérdések pedig a avaslatban egyáltalán nincsenek szabályozva. Ha a javaslat szabályát a polgári eljárás jogerős Ítélete utáni stádiumára akarjuk alkalmazni, akkor szintén ily elégtelennek azt találni fogjuk. Megjegyzem, hogy magát az elvet, hogy a polgári bíróság perújítás nélkül hivatalból helyezze a saját ítéletét hatályon kívül, noha ez a perrend ma elfogadott elveivel ellenkezik, nem tartom sem helytelennek, sem képzelhetetlennek. A polgári perben vesztes fél akaratával nyilván megegyez, hogy a büntető ítélet consequentiái az ő javára levonassanak, és így az az eljárás, mely ezt a rendesnél kevesebb alakiság mellett teszi lehetővé, úgy az anyagi igazságnak mint a felek feltehető akaratának megfelel. De ily esetre is túlságosan lakonikus a javaslat ama szabálya, hogy a polgári bíróság Ítélete hatályát veszti és a bíróság 2* 91
