Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
7 A vétkes névbitorlás a novella szerint kártérítésre kötelez. A novella hallgat arról, vájjon csupán a vagyoni kárra irányul ez a kártérítési követelés, vagy egyúttal a nem vagyoni kárért (dommage moral, érzelmi sérelmek) fizetendő elégtételre ? Az irodalom és a bírói gyakorlat említett tétovázása mellett természetesnek találom, hogy a novella e részlet- kérdésben nem akart prejudikálni a nagy elvi kérdés megoldásának. Az új áramlatok a névbitorlás esetében is kedveznek az eszmei kártérítésnek. így az új svájczi ptk. 29. czikke szerint: «... wo die Art der Beeinträchtigung es rechtfertigt, auf Leistung einer Geldsumme als Genugthuung zu klagen». Az utóbbi eredményre vezet különben a mi ptk-ünk tervezete is, a mely legalább szándékos névbitorlás esetében a nem vagyoni kárnak is pénzbeli elégtétellel való kiegyenlítését ismeri el, 1140. §. A novella egyéb személyjogi rendelkezései kisebb jelentőségűek : így a holttányilvánítás határidőinek leszállítása (az optk. 24. §-ának új szövegezésével, T.-ünk 16. §. és a polg. perrendtartás 1907. évi terv. 738. §-ához hasonlóan) és a nők tanuképességét korlátozó szabályok1 megszüntetése (Nov. 3., 5. §.). A gyámság alá helyezésről külön, az eljárásra is kiterjedő, törvény készül.2 II. Hasonlíthatatlanul gazdagabb a novella családjogi része, mely egyrészt a női jogok elismerésében tüntet fel jelentékeny haladást, másrészt a gyermekvédelem legnemesebb irányzatának áll szolgálatában. 1. A novella sorrendjében haladva, elsősorban a tör1 A nő eddig nem lehetett végrendeleti tanú (optk. 591. §.), közjegyzői okiratnál ügyleti vagy azonosségi tanú. A telekk. rend. 82. §. b) pontjában foglalt anachronismust, mely szerint telekkönyvi bekebelezés alapjául szánt okiratra két férfi-tanú aláírása szükséges, mér az osztrák 1871. évi telekk. törv. tárgytalanná tette az által, hogy a bekebelezés alapjául hitelesített okiratot kivan meg. 2 Osztr. képviselőházi irományok 687. sz. XIII. sessio 1908.; e javaslatról Sehrutka Jurist. Blätter 1908. 9.—10. sz. 7
