Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
8 vényesnek vélelmezett gyermek törvényességének megtámadásáról kell megemlékeznünk, a melyre való jogot a novella (7. §.), a kifejlődött birói gyakorlat1 megerősítéséül, kiterjeszti az elmebeteg atya gondnokára is,.hivatkozással Tervezetünk 191. §-ára, azonban aggályosként mellőzve e §. azon továbbmenő intézkedését, a mely a megtámadás jogát a távollevő atya gondnokának is megadja. A Terv. 192. §-ának azt a szabályát, a mely a gyermeknek az ismeretlen helyen távollevő atya helyett önálló megtámadási jogot ad, a novella — elismerve a szabályozásnak adott esetben a gyermekre előnyös voltát — a túlnyomó ethikai tekintetekből szintén mellőzte. Konstatálhatjuk, hogy kodifikáló bizottságunk mindkét pontban ugyanily irányban foglalt állást a Terv. ellen.2 2. A női jogok kiterjesztése tekintetében elsősorban az a szabály említendő, a mely a nőket általában képesekké nyilvánítja a gyámság és gondnokság viselésére (nov. 12—14. §.). Ezt a szabályt egyébként nem tisztán a női jogok honorálása kedvéért vette fel a tervezet, hanem főleg azért, mert, mint az indokolás mondja, igen nagy hiány van alkalmas gyámokban,3 már pedig magukban álló nők sok esetben leg1 Sammlung 1651. sz. 2 L. ismertetésemet a Jogállam 1908. évf. 1. számában. 3 Más irányban is kiterjeszteni iparkodik a novella a gyámképességet, főleg a nagyvárosokban — a családi kötelékek lazulása folytán — érezhető gyámhiány megszüntetésére. így pl. enyhíti az optk. 193. §-ában foglalt azt a kizáró okot, mely szerint alkalmatlan a gyámság vitelére, a kinek a kiskorúval szemben kiegyenlítetlen tartozása van, mely perre vezethet (Sammlung 1742. sz.: elbocsáttatott a gyám, a ki a gyámolt- jával szemben fennálló tartozás biztosítását megtagadta). Ezt a kizáró okot a bíróságok sablonosán alkalmazták: sohasem nevezték ki gyámnak, a ki a gyámolandó adósa volt. A novella 17. §-a szerint a bíróság az eset körülményei szerint mérlegelni köteles: mennyiben hathat ki a gyám megbízhatóságára a gyámolttal szemben fennálló tartozása. Ezt a Terv. 374. §-a körében («perbe kerülhet», v. ö. gyámtv. 44. §. c) «vitás viszony forog fenn») is ezélszerü lenne hangsúlyozni. Ugyancsak mentességi okká szelídíti a novella (18. §.) az optk. 194. §-ának azt a követelményét, hogy a gyám a' gyámolttal egy azon tartományban lakjék. 8
