Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]
6 parancs pedig kifejezetten hivatkozik rá, hogy az úrbéri viszonyok szabályozása czéljából kiadott e császári határozat az addigi úrbéri törvények figyelembevételével hozatott. Az urbér és a tized kárpótlásának módját, a kárpótlás fedezetét és lehető gyors kiszolgáltatását az 1854 jan. 16-án kelt nyílt parancs szabályozza. A patens az 1848. évi IX. t.-cz. (2. §.) és az 1848. évi XIII. t.-cz. (2. és 3. §.) szerint állapítja meg a kárpótlás tárgyait, kimondja, hogy a kárpótlás az országos jövedelmekből fizetendő és ennek keresztülvitelére egy jogi személyt alkot: « földtehermentesítesi pénzalapot, a melyet nyomban életbe is léptet. Hogy e jogi személynek elkülönített igazgatást rendel, hogy kimondja, miképpen az állampénztárból történt vagy azután történő előlegezések a pénzalappal szemben pontosan elszámolandók, hogy az illető közigazgatási terület országos főpénztárát a földtehermentesítési pénzalap pénztárává is tevén, e minőségében külön számadás vezetésére utasítja, a pénztári hivatalnokokat pedig arra, hogy e pénzalap kezelése tekintetében csak a földtehermentesítési pénzalap igazgatóságától tartoznak meghagyásokat és utasításokat elfogadni, hogy a pénzalap kötelességévé tette a törlesztést, a kamatok és járadékok kifizetését és így tovább, az a jogi személyiség természetes folyománya. De különösen is kiemelendő az a rendelkezés, hogy a pénzalappal szemben a kárpótlásra jogosítottak hitelezőknek neveztetnek; azután, hogy a pénzalap a tartozás fejében, a mennyiben a kárpótlást nem készpénzben egyenlíti ki vagy nem járadékot ad, az ország földtehermentesítési kötelezvényének elnevezett kamatozó és törlesztés alá kerülő adóslevéllel tizet, a melyért a jótállást az állam vállalja magára; továbbá, hogy a fizetendő kárpótlásra a fedezet pótlék által szedendő be, a mely az egyenes adókra, és a mennyiben a szükség úgy hozza magával, az ily pótlékok kivetésére alkalmas közvetett adókra vettetik ki. Végül, hogy az adópótlék az illető közigazgatási közegek által a földtehermentesítési pénzalap számára beszedendő és abba a leggyorsabban beszolgáltatandó, a hol külön elkönyvelendő és gyümölcsözte- tésére gond fordítandó. 300
