Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]
7 A földtehermentesítési kötelezvények törlesztését az 1857. évi junius 7-én kelt császári rendelet és Erdélyre az 1866. évi május 6-án kelt császári rendelet szabályozta. A következő három típus állapíttatott meg: a) 1857 október 31-től kezdve 40 év alatt törlesztendő papírok; b) 1867 október 31-től kezdve 40 év alatt törlesztendő papírok és c) Erdélyre nézve az 1866. évi julius 1-től kezdve 50 év alatt törlesztendő papírok. Fenntartatott mindenütt a pénzalap joga, hogy a törlesztést rövidebb idő alatt is végrehajthassa. A mint látható, a patens, mai nyelven szólva, egy állami pótadót kreált: a földtehermentesítési járulékot, a melynek a közigazgatási hatóságok csak beszedői, de tulajdonosa a földtehermentesítési pénzalap. A járulék az akkor divatozott egyenes adókra: a földadóra, házadóra, személyes kereseti adóra és jövedelmi adóra, évenkint, a szükség mértéke szerint, tényleg kivettetett és a földtehermentesítési pénzalapba beszállíttatott. A beszállítás azonban, mivel az állami pénztárak voltak egyúttal a földtehermentesítési pénzalap pénztárai is, nem másodszori effektiv pénzátszállításból, hanem csak külön naplószerű kezelésből állóit^ A beszedett járulékból az abszolút uralom alatt tényleg fedezték a kárpótlási művelet évi szükségletét és elszámolták az adott állami előlegeket. Az elszámolás szerint az alkotmányos kormányzás kezdetén az államkincstárnak 15 millió forintot meghaladó követelése volt a földtehermentesítési pénzalapon. Ki van zárva tehát még a feltevése is, ha nem is volna oly határozott és világos a patens szava, hogy a földtehermentesítési járulékból, annak speczialis rendeltetésén túl, az állami közszükségletek fedezésére általános czimű jövedelmi forrást akartak volna teremteni. Állapítsuk meg most — átlépvén 1867-ben a törvényes kormányzás terére, a tettleges uralom említett törvényalkotásainak érvényességét az élő magyar közjog szempontjából. ЗШ