Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]
о gos jövedelmek is azoknak kielégítésére hypotékául fognak szolgálni. Az 1848. évi erdélyi V. t.-cz. (2. §.) pedig a kármentesítés alapjául a kincstári és országos egyéb jövedelmeket általán, különösen pedig a mennyire kiérők lesznek és a sóaknák jövedelmeit köti le hypotéka gyanánt, a melyeket alapjául jelöli ki netalán felveendő országos kölcsönnek is. Az 1848. évi törvényhozásnak tehát az az akarata, hogy a kártalanítás első sorban a fiskális javakból és a nagyobb regaliákból történjék és a mennyire lehet a kártalanítás terhének közvetetlen hordozásától úgy a felszabadított jobbágyság mint az anyagi veszteség súlyát amúgy is szenvedő birtokosság megkiméltessék. Az idők szerencsétlen fordulásánál fogva a kárpótlásnak kérdését majdnem a maga egészében az abszolút korszak oldotta meg. A tettleges hatalom első ténye az ország területi egységének megbontása lévén, teljesen különválasztotta Magyar- országtól a Muraközzel megnövelt Horvát- és Szlavonorszá- got, azután Erdélyt és uj tartományi egységet teremtett szerb vajdaság és temesi bánság név alatt a déli vármegyékből. Ezek az országos egységek és azok keretén belül Magyar- országon öt kerület — Buda, Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad székhelylyel -— lettek a központjai a földtehermentesítési kárpótlás műveletének is. így beszélünk, az akkori idők nyelvén, magyar, erdélyi, horvát-tótországi és szerb vajdaság-temesi bánsági földtehermentesítésről, földtehermentesítési adósságról, földtehermentesítési kötelezvényekről, földtehermentesítési pénzalapról és földtehermentesítési járulékokról. Minden erre vonatkozó császári patens, császári rendelet) országos kormányrendelet vagy teljhatalmú biztosi rendelet e négy országos egységhez külön-külön volt intézve, ügy, hogy azok egyikéről szólván — mutatis mutandis — a többiekre vonatkozó rendelkezések jogi alapját is kimutattuk. A földtehermentesítés és az állami kártalanítás iránt tett kötelező Ígéretnek tényét a tettleges hatalom az 1848 deczem- ber 2-án kelt szózat és az 1849 julius 7-én kelt nyílt parancs rendjén elismerte. Az 1853 márczius 2-án kelt nyílt299
