Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
31 hogy a hátralépő követelés kifizetése esetében az előlépő követelés egészben elveszti ranghelyét. (Judicatenbuch 159. sz.) Ez természetesen a jelzálogi forgalom igényeinek nem felel meg, mert így a rangesere biztosságához a közbeeső jogosultak hozzájárulása is szükséges. E végett a novella (72—78. §§.) méltán helyezkedik az absolut rangcsere álláspontjára, a mit annál inkább tehet, mert hiszen azzal, hogy a megüresedett jelzálogi ranghely felett a tulajdonosnak biztosít rendelkezési jogot, már eleve megtagadja a későbbi hitelezőktől az előlépés jogát, tehát a rangcsere ennyiben a későbbi hitelezőre sérelmesnek nem tekinthető. Természetes, hogy ez a rangcsere, ha a közbeeső hitelezők nem adtak szintén elsőbbséget, csak a hátralépő jog terjedelmében válhatik hatályossá (nov. 73—74. §.); ha ilyenkor az előlépő jog terjedelmesebb, mint a hátralépő, akkor a hátralépő jogot a saját ranghelyén is megelőzi. Oly esetben pedig, ha a cserélő jogok nem hasonneműek, a helycsere mindig csak relatív marad a bele nem egyező közbeeső hitelezőkkel szemben, mert ha pl. az első helyen álló telki szolgalom ranghelyet cserél a harmadik helyen álló jelzálogjoggal, a közbülső jelzálogos hitelező szempontjából bajos megállapítani, mekkora értéket képvisel a telki szolgalom, s így mekkora összeg erejéig részesedjék első helyen az előlépő jelzálogos hitelező ? De épen a tulajdonos említett rendelkezési jogára való tekintettel szinte képtelenségnek tartom, hogy a novella nem kívánja meg a rangcsere hatályosságához a tulajdonos hozzájárulását. Katona Mór igen tanulságosan fejtegeti, hogy a tulajdonos beleegyezése nélkül az absolut rangsorátengedés milyen helytelen eredményekre vezet még akkor is, ha a tulajdonost nem illeti meg a jelzálogjoggal való rendelkezés és ez alapon mai telekkönyvi jogunkból is levezeti a tulajdonos hozzájárulásának szükségességét. Fokozódnak a viszás- ságok, a mint ezt Strohal* kimutatta, ha a tulajdonost egyszerűen meg lehet fosztani attól, hogy a megüresedő korábbi jelzálogjogot értékesítse. Jellemző példája: az első helyen * Prioritätsabtretung 49. s köv. 1. 31
