Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]

-21

let (in fraudem legis) fogalma alá esik, mely miatt a közgyűlési határozat megtámadható.» Ezt az álláspontot, mely a szinleges részvényes szereplését feltétlenül hatálytalannak tekinti, sem fogadhatjuk el helyesnek, mert helytelenül generalizál. Tudniillik a strohmannok szereplését mindig frau- doloeus cselekedetnek tartja, holott nem mindig az, hiszen lehetséges, hogy az igazi részvénytulajdonos is gyakorolhatná a Strohmann által gyakorolt szavazatokat, és csak ártatlan okból nem akar maga szavazni, pl. egy rokona mellett, vagy egy barátja ellen stb.

Téves álláspont tehát az, mely a Strohmann szereplést feltétlenül tiltott, vagy feltétlenül megengedett dolognak tartja, s helyesnek azt tartjuk, mely azt teszi vizsgálat tárgyává : a szinleges részvénytulajdonos szereplése olyan-e, mely a törvény vagy az alapszabályok kijátszását czélozza? Ezen vizsgálat eredménye szerint a strohmann-szereplés lehet megengedett is, tiltott is. Megengedett akkor, ha a Strohmann által gyakorolt szavazatokat a strohmannt kiküldő igazi részvénybirtokos személyesen is joghatályosan gyakorolhatta volna és tiltott akkor, ha az igazi részvénytulajdonos a Strohmann által gyakorolt szavazatokat ő maga joghatályosan nem gyakorolhatta volna.

A kir. Curia, mely az előtte 8 9 évvel ezelőtt megfordult egy ily kérdésben még nem akart állást foglalni, mert ítéletével a kérdést szemmel láthatólag megkerülte, az utóbbi időkben ezt az álláspontot látszik elfoglalni; legutóbb is (1908. junius 19-én 1332/1907. sz. a.) egy határozatában kijelentette, hogy ha egy vagy több réssvényes összes részvényeit, vagy azok részét oly czélból ruházza át harmadik személyekre, hogy ezen eljárása által az alapszabályok rendelkezéseit megkerülve, az ő részvényei alapján az alapszabályokban megengedett szavazatnál több szavazati jogot gyakorolhasson s ha a közgyűlésen hozott határozat az alapszabályok kijátszásával gyakorolt szavazatokon alapszik, az ily közgyűlési határozat sikerrel megtámadható, mert nem tekinthető érvényesnek az a szavazat, a mit a harmadik sze- mély gyakorolt, akire a részvények átírása az alapszabályok vonatkozó rendelkezésének megkerülése czéljából történt.

185