Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
22 Ezen határozatból is kitűnik a Curia elvi álláspontja, hogy a közgyűlésen Strohmannok szereplése nem absolut, hanem csak relativ semmiségi ok, vagyis a közgyűlés határozata csak akkor semmis, ha a strohmannok inficziált szavazatai leszámitásával nem volt meg a közgyűlésen a kellő határozatképességi szám vagy a határozathozatalhoz szükséges többség. A kisebbség védelmére szolgálnak a külföldi részvény- jogok amaz intézkedései, melyek szerint bizonyos fontos határozatok meghozatalához a részvények bizonyos minimális tömegének képviselete és minősített többség szükséges. Ez irányban csaknem az összes nyugateurópai részvénytörvények tartalmaznak intézkedéseket, csak a mi kereskedelmi törvényünk nem, mely teljesen rábízza a rendelkezést az alapszabályokra. A modern törvények már az iránt is intézkednek, hogy a részvényes nem gyakorolhatja a különben őt jogosan megillető szavazati jogot olyan határozathozatalnál, melynél ő is érdekelve van. A m. kir. Curia is átérzi az ellenkező helyzet fonákságát és törvényünk hézagát pótolni igyekszik. Az adott esetben a megtámadási per tárgyát az képezte, hogy egy részvénytársaság alaptőkéje leszállítása czéljából közgyűlésen elhatározta, hogy részvényeinek egy részét megsemmisítés czéljából egy bizonyos áron megvásárolja; az a személy, kinek a megvásárlandó részvények eddig tulajdonát képezték, a közgyűlésen az eladandó részvényekkel szintén szavazott a vételt kimondó közgyűlési határozat mellett. A kir. Curia 1905. november 16-án 979/1904. sz. határozatával megsemmisítette a határozatot azon alapon, hogy a vonatkozó határozat hozatalában részt vett szavazatok számából levonván az érdekelt részvények mint jogtalanul gyakorolt szavazatok számát, megállapította, hogy az indítvány mellett az alapszabályok által megkövetelt szavazatmennyiség nem adatott le. Noha a kir. Curia indokolását, hogy senki önmagával érvényes jogügyletet nem köthet, nem tartjuk kielégítőnek, nyilvánvaló mégis, hogy legfelsőbb bíróságunk a részvényesi incompatibilitást felismerte és következményeit alkalmazni kívánta. Úgy véljük, hogy a Curia '286
