Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
tett e részben változtatást (290. §. 2.), hogy a tűzkárbiztosító követelést kivonta a végrehajtási zálogjog alól, a mennyiben az összeg a biztosító intézet alapszabályai szerint az épület helyreállítására vagy tartozékainak pótlására fordítandó. Egyébként a joggyakorlat ma is elismeri a jelzálogos hitelezők zálogjogát a tűzkárbiztosító összegen, ha az nem is fordítandó az épület helyreállítására (t. ü. h., Judicatenbuch 162. sz.). A novella tehát e részben csak a mai jogállapot1 hiteles értelmezése. Kifejezésre juttatja a novella, hogy a tűzkárbiztosító összeg hovaforditása iránt (bizonyára csak a biztosító és a biztosított között) létrejött megállapodások a jelzálogos hitelezőket a végrehajtás során kívül is kötik. A biztosító intézeteket ez á tétel elég súlyos tudakozódási kötelezettséggel terheli. E mellett igen méltánytalan, hogy szó szerint véve, a jelzálogos hitelezők megakadályozhatnák a tűzkárbiztosító összegnek az ingatlan helyreállítására fordítását, ha erre nézve külön előzetes megállapodás nem történt. 7. A rangsor átengedés kérdésében épen az osztrák jog nyújtott termékeny talajt e kérdés tudományos megvitatására. Az e téren kifejlődött nagy és jelentős irodalmat (melyből David, Strohal, Exner, Conrad, Krasnopolski és Burckhard nevei emelkednek ki) behatóan méltatta Katona Mór a Jogászegyletben tartott felolvasásában2 és szemléltetően állította szembe egymással a rangsorátengedés hatálya tekintetében fennálló két elméletet, az absolut és relativ elméletet. A kérdés lényege tudvalevőleg az, hogy vájjon, ha a cserélő két jog között más jogok is állanak, akkor az előlépő jog véglegesen a hátralépő jog helyére kerül-e, vagy pedig csak viszonylag, vagyis annyiban, a mennyiben az elsőbbség a hátralépő jogot eredeti ranghelyén még megilletné. Az osztrák bírói gyakorlat ebben a kérdésben a relativ hatály felé hajlik, a mennyiben teljesülési határozatot hoztak arra nézve, 1 L. közelebbről Krainz I. 290. §. inf. 2 A telekkönyvi rangnak vagy elsőbbségnek átengedéséről (M. Jogászegyl. Értek. 157. f.). — V. ö. a rangsor kérdéséről Ágoston Péter tanulmányát «A rangsor mint jog* ez. (M. Jogászegyl. Értek. 246. f.) L. az osztrák irodalmi utalásokat Krainz I. 288. §. 8. jz. 30 30
