Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
10 részvények szerint részletezve tünteti fel; a vidéki czég- biróságok területén e kimutatást már sokkal kevesebb gonddal vizsgálják. Az alapítások tekintetében előfordult visszaélések a m. kir. Curiát rövid ideje oly joggyakorlat statuálására késztették, mely szorgos megbirálást igényel úgy a czélszerűség, mint a törvényes alap tekintetében. Kereskedelmi törvényünk értelmében ugyanis a részvény- aláírásnál a névértéknek legalább 10%-a befizetendő, — de ha ez a befizetés később is történik, a pótlólag eszközölt fizetéssel joggyakorlatunk az eredeti hiányt teljesen orvosolt- nak tekinti; törvényünk azt rendeli továbbá, hogy a társaság az alapszabályoknak czégjegyzés czéljából való bemutatása alkalmával igazolni tartozik, hogy a biztosított alaptőkére legalább 30% befizettetett. Az alakuló közgyűlés tehát 10%-os befizetéssel is megtartható és a további 20% az alakuló közgyűlés megtartása után, de a czégjegyeztetés előtt fizetendő be. Mi történjen, ha a részvényaláírók a 30%-ból még hiányzó összeget nem fizetik meg? A mennyiben sok a hátralékos részvényjegyző, nem lehet indokolt kifogást emelni az ellen, hogy az egész részvénytársulati alakulás meghiúsuljon, mert ellenkeznék a czélszerűségi követelményekkel, hogy a társaság megalakulásához szükséges tőkerészlet sok és hosszadalmas per útján hajtassák be. Ily esetben, melynek fennforgását legalább is a részvénytőke egynegyed részénél fennforgó behajtási akadályhoz lehetne kötni, indokolt volna az az álláspont, hogy a részvényjegyzők részvétlensége folytán a társaság megalakulása mellőztessék. Szabadelvű joggyakorlat ez esetben is kárpótolni tudná a cserbenhagyott alapítókat, a kik részére kártérítési igény volna megállapítható a befizetési kötelezettségüket nem teljesítő részvény- jegyzők ellenében az alapítóknak mulasztásuk által okozott költségekért. Ámde a kir. Curia nemcsak tömeges befizetési mulasztás esetére mondta ki a 30%-ból hátralékos részvénytőkerészlet per útjáni behajthatatlanságát, hanem általánosságban, minden esetben. Ezen elvet jelentette ki 1905. április 26-án kelt 1167/1904. sz. ítéletében is, midőn kifejezetten elfogadván 274
