Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]

11

az alsóbiróságok indokolását, arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha az alapítási tervezetben nincs valamely alkalmas intézkedés arra az esetre, ha valamely aláíró nem fizeti meg a 30% ot, például az, hogy ily esetben a késedelmes aláíró helyett más aláíró vagy az alapító fizeti be a hiányzó összeget, a 30% kai hátralékos részvényjegyzők befizetési késedelme folytán a részvénytársaság alakulása meghiúsultnak tekintendő és a többi aláírók befizetési kötelezettségét, a 30%-on felüli részvénytőke tekintetében is, megszűntnek kell tekinteni.

Nézetünk szerint a kir. Curia ezen radikális álláspontjával túlhalad a czélon. Mert indokolatlan és szerfölött igazságtalan dolog, hogy egy nagy — mondjuk — több százezer vagy millió korona alaptőkével tervezett társaság tényleges megalakulását csak egy, pl. 100 К-át jegyzett részvényaláíró meg tudjon akadályozni 30 К befizetésének elmulasztása által. Az igaz, hogy a kir. Curia is megenged annyit, hogy helyette a befizetést az alapító vagy más valaki teljesítse, de ezt csak akkor engedi meg, ha ezt a jogot már az alapító tervezetbe felvették. Ez a feltételes szanálási lehetőség az, a mit az ítéletben kifogásolunk, a gyakorlati élet követelményeivel számolva, mert sok, sőt mondhatjuk a legtöbb alapítási tervezetből hiányozni szokott a most tárgyalt eshetőséggel való számo'ás, a mi menthető is, hiszen e kötelezettséget nem a törvény, hanem csak a legújabb judicatura állapítja meg és ezért az alapítóknak a tervezet szövegétől nem függő jogot kellene engedni az iránt, hogy a késedelmes befizetők helyett ők fizethessék vagy másokkal fizettethessék be a részvénytőke vonatkozó részét és annak a részvényaláiróktól való utólagos behajtására a fizető alapítóknak quasi törvényes cessió alapján jogot kellene adni. Ekként véljük megváltoztatandónak a mai helyzetet, mely az, hogy a kereskedelmi törvény a 151. és 159. §-aiban megadja ugyan az alapítóknak a jogot részvénytársaság akkénti alakítására, hogy a feltétlenül szükséges 30% két részletben, t. i. előbb 10%, majd további 20%-nyi összegben fizettessék meg, de a bíróságok egyszerűen megtagadják a segélyt ezen jog kikényszerítésétől.

Nem kevésbbé érdekes annak vizsgálata, hogy a részvény275