Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
7 napról-napra újabb jogterületeket hódít meg. így újabban félreismerhetetlenül követi különösen már Anglia is, melynek fejlett részvényjoga különben nem szorult idegen minták átvételére. Már az 1900. évi angol törvény is sok átvételt tartalmaz ez irányban, és fokozottabb mértékben alkalmazza ez elvet az angol parlament elé legújabban beterjesztett javaslat. A felelősségi elv fejlesztése és gyakorlati alkalmazása tekintetében nagyon figyelemreméltó jelenség ez mindazon jogterületekre nézve, hol a részvényjog revisiója előtérben áll, így nálunk is, mert részvényjogunk kétségkívül csak ugyanezen rendszer megtartásával, ez elvek tovább fejlesztése utján lesz revideálandó. A rendszer továbbfejlesztése különösen egy elv szempontjából történik Európa-szerte: védeni kívánják az egyes részvényest és a részvénytársaság hitelezőit. E végből az uralkodó áramlat az, hogy a részvénytársaság alapítói, majd az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai visszaélései, a társasági vagyonnak magánérdekek kielégítésére való kihasználása ellen hatályos védelmet kell teremteni, a mit részint magánjogi utón a kártérítési elv könnyű és eredményes keresztülvitelével, részint pedig büntető rendszabályokkal vélnek elérhetni az ellenőrzés szabályainak egyidejű szigorítása mellett. Ezen elvnek már az alapítási tervezetben is kifejezésre kell jutnia. Hazai jogunk is felismeri ennek jelentőségét és különösen a K. T. 150. §-ának azon rendelkezése vonatkozik ide, mely szerint a részvényjegyzést okvetlenül megelőző alapítási tervezetbe bele kell foglalni az alapítóknak vagy másoknak biztosítani kívánt előnyöket, továbbá, ha az alapítók vagy mások oly betéttel kívánnak a társasághoz járulni, mely nem készpénzben áll, ezen betéteit és annak értékét is. Az ekként megnyilatkozó elv igen nagy fontosságú, mert közismertek azok a megkárosítások, sőt szédelgések, melyek az alapítóknak juttatott előnyök, de különösen a természetbeni betét utján elkövethetők. Az alapítandó társaság tulajdonába adandó szabadalom, bánya, erdőkihasználás stb. gyakran, sőt legtöbbször oly problematikus értékűek, hogy a készpénzzel részvényt jegyzők jóhiszeműségét a legnagyobb 271
