Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
8 mértékben meg kell óvni. A mi törvényünk átérzi ugyan ennek szükségét, de a fent jelzett nem elégséges szabályok megállapításával nem igen juttatja azt teljes érvényesüléshez. Érdekes, hogy míg törvényünk vonatkozó rendelkezése hosszú ideig jóformán egyedül állott az európai jogokban, lassankint hatalmasan tért hódít. így a legújabb javaslatok közül az 1903. évi franczia és a Holdheim-féle Wochenschrift III. évfolyama 158. oldalán ismertetett 1904. évi belga javaslatokban. A franczia javaslat 58. § a értelmében az alapszabálytervezet legalább 10 nappal a jegyzés megkezdése előtt a Journal Officielben közzéteendő. Ha valaki nem természetbeni betéttel járul a társasághoz, vagy részére valamely különös előnyöket szándékoznak juttatni, úgy az előnyök és a betét természete és értéke felől már a hivatalos lapban részletes felvilágosítást kell adni. Az angol 1900. évi Companies Act 9. és 10. czikkeiben igen részletes intézkedéseket állapít meg az alapítási tervezet tartalma felől, melyek több oldalra rúgnak és azokból ismertetőül csak az alábbiakat hozzuk fel kellő rövidítés mellett. Meg kell jelölni, mely a társaságba hozandó tárgyakat fognak pénz helyett részvényekkel megfizetni, a társaság által megszerzendő tárgyak tulajdonosainak nevét és lakását, az eladónak készpénzben, részvényben vagy kötvényekben fizetendő összeget, minden néven nevezendő jutalékot vagy előnyt, a mit a részvényjegyzések összehozásáért bárkinek fizetni akarnak, az alapítási költségekre szánt összeg nagyságát és a minden egyes alapító kezéhez fizetendő összeget, az átvállalandó szerződések lényeges tartalmát és a helyet és időt, a hol és a mikor e szerződések megtekinthetők; meg kell jelölni, ha a jövendőbeli igazgatónak valamely részesedése van a társaság által megszerzendő vagyontárgy tulajdonában vagy bérletében stb. A mennyiben az alapítási tervezet valamely lényeges pontban valótlan (false state must be material), úgy eltekintve a büntetőjogi következményektől, a jegyzés érvénytelensége annak következménye. A törvény is hasonló intézkedéseket tartalmaz e körülményeknek az alapszabályokba való felvétele tárgyában. 272
