Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
6 már csak kevés államban áll fenn, igy érvényben van Oroszországban, Hollandiában, Görögországban és Törökországban, Szerbiában, Montenegróban, Chilében, de a velünk való szoros köteléket tekintve, különösen megemlítendő, hogy fennáll még Ausztriában is. A Zeitschrift für das gesammte Handelsrechten ^ érdekes megokolását találjuk az idevonatkozó, 1899. szeptember 20-án kibocsátott, «Actienregulativ» elnevezés alatt ismert osztrák minisztériumi rendeletnek és valóban szokatlan is, hogy egy első sorban jogi és közgazdasági természetű, ily kiváló fontosságú intézményt a törvényhozás megkerülésével rendeleti utón szabályozzanak. E szerint a rendelet kibocsátása előtt és idején a politikai és közgazda- sági pártok viszálya folytán nem lehetett remélni egy részvénytörvény parlamenti létesítését, de a részvényjog rendezetlensége sürgős szabályozást igényelvén, a rendeleti útra kellett lépni. Minthogy pedig rendelettel nem lehetett az Ausztriában törvényi alapon nyugvó engedélyezési rendszert megszüntetni, a rendelet azt fentartotta, de egyben bizonyos szabályokat állított fel, melyeket ha a társaság alapszabályaiba felvesz, az állam a társaság létesítését okvetlenül engedélyezi. Az államhatóság az engedélyezésnél azt vizsgálja, vájjon az alapszabályokba bevétettek-e ezek a miniszteri rendelet értelmében oda felvenni rendelt intézkedések. Az államok túlnyomó része, igy Magyarország is, az u. n. normativ-szabályok rendszerét követi, vagyis a részvény- társaság alakulását nem köti kormányhatósági engedélyhez, hanem törvényileg megállapítja azokat a szabályokat, melyeket az alapszabályokba fel kell venni, illetve melyekkel az alapszabályoknak és a társaság vezetésének nem szabad ellentétbe kerülni és azok megtartását az állam a legnagyobb fokú nyilvánossággal és a társaság alapítóinak, továbbá igazgatóinak és felügyelőinek szigorú magán és büntetőjogi felelősségével kívánja biztosítani. A felelősség elvének ezen hangsúlyozása és az elvnek concrét, anyagi jogszabályok által való biztosítása különösen a német részvényjogban és annak irodalmában jelentkezik meg, onnan terjed az tovább és * * L. kötet 110 s köv. lapok, dr. Nothnagel Walter értekezése. 270
