Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
28 eredeti alapítású tulajdonosi jelzálogjognak tudvalevőleg az a nagy előnye, hogy az ilyen jelzálogjogot a tulajdonos átruházás utján biztosabban értékesítheti, mintha a jelzálogjog már eredetileg a hitelező javára alapíttatik és így a hitelezőnek magának kell kitennie magát a jelzálogjog telekkönyvi megalapításával járó esélyeknek. A novellát, úgy látszik, ugyanaz tartotta vissza ennek az intézménynek a teljes befogadásától, mint Tervezetünk dologi jogának tudós szerzőjét,1 a ki attól fél, hogy az eredeti alapítású saját jelzálogjog intézménye a földbirtok túlságos mobilizálására vezet. E részben ugyan plauzibilisebbnek tűnik fel előttem Dévai fejtegetése,2 a mely szerint épen a jelzáloghitel megkönnyítése a legjobb óvszer az ingatlan mobilizálása ellen, mert pénzhez juttatja a tulajdonost, úgy hogy nem kell túladnia ingatlanán. Ámde ismétlem, ez a jogpolitika s nem a következetesség kérdése. Kétségtelen csak az, hogy az osztrák jogban az eredeti alapítású saját jelzálogjog a novella szerint is csak a részkötvények kibocsátói által lesz alapítható a forgalomba hozandó részkötvények fedezetéül (az 1874 április 24. törvény értelmében, R. G. Bl. 49. sz.; v. ö. Krainz IV. kiad. I. k. 282., 829. L). A tulajdonos a novella szerint a reászállott jelzálogjoggal való rendelkezés jogát a jelzálogjognak egyelőre törlése mellett, telekkönyvi feljegyzéssel bizonytalan időre fentart- hatja (nov. 68. §.). A fentartás a mindenkori tulajdonos javára szól, de az ingatlanra vezetett végrehajtással hatálytalanná válik. Ennek a fentartásnak különösen a confusio esetében van értelme, hogy időközben a tulajdonos hitelezői le ne foglalhassák az üresen maradt ranghelyet. c) Azok az engedmények, a melyeket a novella a tulajdonosnak a jelzálogjoggal való rendelkezés tekintetében tett, részben feleslegessé, részben lehetetlenné tették az 1907 február 22-iki (RGBl. 48.) konverziós törvény rendelkezéseit, 1 Dr. Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása (M. Jogászegyl. Értek. 256. f.). A saját jelzálogjog intézményéről általában 1. egyrészről Terv. Indok. II. k. 659—666. 1., másrészről Főelőadmány A. k. 174. 1. (OXLYI. sz. elvi kérdés) és 291—297. 1. 2 M. Jogászegyl. Értek. 256. f. 32—35. 1. 28
