Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Vavrik Béla: Beszéd Szilágyi Dezső síremlékének leleplezése alkalmából [289., 1908]

5 Midőn tehát itt a magyar jogászegylet nevében mint annak elnöke felszólalok, legyen megengedve rövid szavakban lega­lább részben felelevenítenem azokat a lelki tulajdonokat és egyéni vonásokat, melyek az elhunytat jellemezték s melyek a kortársak előtt állanak legélénkebb világításban és van­nak kitörölhetetlenül bevésve emlékeikbe. Czélom csak az lehet, a mit a latin iró e szép szavakban fejez ki: «addu­cam vobis hominem, qui multa sublimia et dixit, et magno animo consecutus est». Szilágyi Dezső nyilvános szereplését abban a nagy át­alakulási korszakban kezdette meg, mikor a haza legjobbjai egy összeomlott politikai rendszer romjai eltakarítása után, a törvényes intézményeket és állapotokat helyreállítva, azok további kiépítésén fáradoztak. S ez a saját talajából kiala­kult, eredetiségben gazdag őserő, a magyar fajnak ez a büsz­kesége, már mint ifjú ember tisztán látta maga előtt azt a feladatot, mely ama nehéz viszonyok közt reá várt. Telve nemes dicsvágygyal és azzal a büszke, de jogos önérzettel, mely nagyratörekvő erejének tudatában van, nem­sokára a nagynevű férfiak első soraiban látjuk őt együtt munkálkodni a korszerű reformok és szabadelvű intézmé­nyek meghonosításán. Ő maga a kor míveltségének legmagasabb fokán állva, a nemzet tekintélyének, hatalmának és anyagi felvirágzásá­nak útját az ország törvényeihez való hű ragaszkodás mel­lett, a czivilizáczió általános elterjedésében és a következetes tudományos haladásban látta, mert a tudományt tekintette a legnagyobb hódító hatalomnak. A szellemi harcz, az egyetemes emberi fejlődésnek ez a leghathatósabb rúgója, eleme volt, mely növelte és edzette erejét. Akadályokat nem ismerő hatalmas szelleme utat tört magának az emberi dolgok mélységeibe és magaslataiba egyaránt, a köznapiság sima útja nem vonzotta őt. Megingathatatlan akaraterő czéljai kivitelében és szilárd állhatatosság a jónak ismert ügy melletti kitartásban, voltak jellemének élesen kidomborodott vonásai. Mint parlamenti szónok a bámulat és félelem tárgya volt. Nagy tudományos készültsége, szellemi képességeinek gazdagsága és a nagy szónokok legszebb dísze: érzelmi vilá­-261

Next

/
Oldalképek
Tartalom