Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Wittmann Ernő: A külföldön korlátolt felelősséggel alakult társaságok jogállása Magyarországon [287., 1908]
6 alapján arra az eredményre jut, hogy a jogalany mindig valamely czél rendeltetését szolgáló vagyon. Ha már most czélvagyon fogalmával operálunk, semmi szükségünk nincsen arra a fictióra, melyet jogi személynek neveznek és számos jogtételt sokkal gazdaságosabban tudunk kifejezni, mint a szokott terminológiával. A nemzetközi magánjogról írt fejtegetéseit Savigny и A törvények területi kiterjedéséről» czím alatt foglalta össze. A czím jellemzi a nagy romanistának a jogtudományról alkotott felfogását. Ezen felfogás szerint a nemzetközi magánjog összes problémái csak arra vonatkoznak, hogy bizonyos jogrendszernek alkalmazási területét meghatározzák. Savigny felfogása szerint a nemzetközi magánjogi szabály csak kisegítő szabály, kisegítő jogtétel, mely más jog- tételnek a dimensióit meghatározza. Következménye volt ennek a felfogásnak az, hogy a nemzetközi magánjogászok nem kutatták önállóan, hogy az általuk tanított jogelvek minő fogalmak, minő fogalmi kapcsolatok segélyével fejezhetők ki a leghelyesebben és leggazdaságosabban, hanem kénytelenek voltak elfogadni a magánjogászok által a belföldi magánjog czéljaira construált formulákat és ezen formulák segélyével fejezték ki tantételeiket. Kénytelenek voltak elfogadni a magánjogászok által construált formulákat, mert hiszen Savigny szerint az ő tantételeik csak ezen formulák alkalmazási területét határozzák meg. A nemzetközi magánjog ezen formulázási módszere azonban nehézségekre, nagy nehézségekre vezet, mert az adott formulák a nemzetközi magánjog problémái különös természetének meg nem felelnek. A nemzetközi magánjognak ugyanis czélja az, hogy azonos tényállások különböző államokban is ugyanazon jog szerint biráltassanak el. A nemzetközi magánjog e czélból meghatároz jogi elveket. Ezek a jogi elvek állnak fogalmakból, melyek az azonos tényállások jellemzésére szolgálnak és dispositiókból, melyek ezek a fogalmak segélyével jellemzett tényállásokra alkalmazandó jogot meghatározzák. Ezek a jogelvek internationalis használat számára vannak teremtve, szükséges volna tehát, hogy olyan fogalmak használtassanak, melyeknek tartalma magá202
