Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
hatos eszköze, hogy a Terv.-nek említett szabályait késedelem nélkül, a polgári törvénykönyv megalkotása előtt is, fel kellene vennünk egy alkotandó gyermekvédő törvénybe. Az osztrák jog tudvalevőleg nem ismeri az exceptio plurium concumbentiumot semmiféle alakjában és a novella mégis különböztetés nélkül megadja az anyának ezt a jogot. Tanulhatunk tőle bátorságot; megtanulhatjuk, -— Terv.-ünkkel szemben (360. §.) — hogy a törvénytelen gyermeket az anya által védeni kötelességünk akkor is, ha az anya meg sem érdemelné. Viszont nem szabad elhallgatnom, hogy a legújabb kodifikaczionális mű, a svájczi ptk., hazai birói gyakorlatunk tételével megegyezően szintén kizárja mind az anya, mind a törvénytelen gyermek összes jogait a természetes apával szemben, ha az anya a gyermek fogantatásakor feslett életű volt (art. 315. «unzüchtiger Lebenswandel»). Sem az optk., sem a novella nem ismeri az atya által elismert törvénytelen gyermekek közbülső kategóriáját, mely Terv.-ünk rendszerében, kivált a Főelőadmányban javasolt továbbfejlesztés mellett jelentékeny haladást jelent a törvénytelen gyermekek egy nagy csoportjának jogi helyzetében. A novella (26. §., az optk. 171. §. kiegészítéséül) csak a természetes atya házában nevelt törvénytelen gyermeknek ad némi előjogot, t. i. azt, hogy ezek az atya halála esetében az eddigi tartást és nevelést kívánhatják tovább is, míg ön- fentartásra képesekké válnak, de nem nagyobb mértékben, mint a hogy ezt a hátrahagyott vagyonhoz képest a törvényes gyermek követelhetné. Az atya örökösei ezt a tartáskövetelést megválthatják oly összeggel, a melyet a gyermek a hagyatékból kötelesrészül követelhetne, ha atyjának törvényes gyermeke volna (v. ö. Terv. 353. §. II,).* * A novella 26. §-ának ez a rendelkezése nem mentes némi homálytól. Bizonyos, hogy ez a §. nem akaija az atya házában nevelt törvénytelen gyermeket rosszabb helyzetbe hozni, mint a más törvénytelen gyermeket. Pedig ez bekövetkezhetnék, ha az örökösök a gyermeket akarata ellenére az eladósodott hagyaték alapján számított kötelesrésszel fizethetnék ki a hagyatéki hitelezők elsőbbsége mellett, holott az optk. 171. §-a szerint a törvénytelen gyermek rendes tartáskövetelése «úgy mint más tartozás» száll át az atya örököseire, tehát a
