Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]

52

többé már nem érvényesíthetők, de viszont, midőn a tervezet kimondja azt, hogy az ügyletek megtámadása minden korlát nélkül, mihelyt azok teljességgel le nem bonyolítottak, azt eredményezi,hogy azon ügyletrészek, melyek már a korábbi törvény uralma alatt teljes elintézésüket nyerték, ezen törvény életbelépte után mégis megtámadhatók. Lehet, hogy magának a tervezetnek sem volt más intentiója; de ez esetben nem azt kellett volna kimondania, hogy azok az ügyletek nem támadhatók meg, a melyek lebonyolíttattak, hanem, hogy az ügyletek nem támadhatók meg annyiban, a mennyiben már a korábbi törvény uralma alatt teljesítéssel vagy más módon elintézést nyertek.

De még nagyobb túlzásokba megy a tervezet 13. §. a büntetőjog szempontjából. Értem különösen azon intézkedését, a mely kimondja, hogy az e törvény hatálybalépte előtt elkövetett uzsora miatt is a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg. A javaslat ezen intézkedése igen veszedelmes. Rendkívül veszedelmesnek tartanám azt, ha az a törvény, a mely az uzsorát a jövőben helyesen vagy helytelenül hivatalból üldözendő cselekménynek mondja ki, ennek az intézkedésnek visszaható erőt tulajdonítana, nemcsak azért, mert nézetem szerint ez szinte példátlanul áll, de azért is, mert ezzel olyan kavarodást idézünk elő és az alaptalan büntető pereknek olyan tömegét fogjuk a biróságra zúdítani ezen törvény életbelépte után, a melynek előidézése a törvényhozás czélját egyáltalán nem képezheti.

Összefoglalva fejtegetéseimet az a nézetem, hogy bármily helyes is az, hogy a törvényhozó az uzsorát annak minden formájában üldözni akarja, úgy ezen czél az általa kontem- plált eszközökkel alig érhető el és hogy ezen eszközök a netalán várható, de nagyon problematikus eredménynél jóval nagyobb károsodást volnának képesek előidézni.

m