Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]

51 javaslat, midőn azt állapítja meg, hogy azon kereskedő, a ki nem jegyeztette be magát, habár köteles lett volna czé- gét a czégbiróságnál bejelenteni, ezen mulasztásából előnyt élvezhet s mulasztása ellenére hivatkozhassék arra, hogy vele szemben az uzsoratörvény ezen intézkedése alkalmazást nem nyerhet. De nemcsak ezen formális jellegű megfon­tolás szól e mellett, hanem az a tapasztalat, hogy Magyar- országon korántsem érvényesült a bejegyzési kényszer; ná­lunk igen sok olyan kereskedő, a ki üzletének minősége, terjedelme és jellege folytán a bejegyzésre kötelezve volna, ezen bejegyzési kötelezettségének tényleg eleget nem tett, elannyira, hogy a czégjegyzék a kereskedőknek csak kisebb részét tartalmazza. Ilyen körülmények között a kereskedelmi forgalomban, a hol a konjunktúrák nap-nap után válta­koznak, a hol igen rövid időszakokban a legnagyobb ár­különbségek állhatnak elő, az uzsoratörvény és a javaslat intézkedése nézetem szerint korántsem tekinthető kielégítőnek. Még csak egy pontra volnék bátor a t. teljes ülés figyel­mét felhívni és ez az átmeneti intézkedések kérdése. Nézetem szerint a tervezet 13. §-án is meglátszik, hogy azok, a kik azt elkészítették, az uzsorával szemben úgyszólván minden­nemű jogi eszközt mozgósítani akartak. Csakis ezzel tudom magyarázni, hogy a 13. §. magánjogi, de talán még inkább büntetőjogi szempontból rendkívül aggályos intézkedéseket tartalmaz. Magánjogi szempontból azt mondja ezen 13. §. 4. bekezdése, hogy a törvény hatályba lépte előtt kötött azon szerződésekre is alkalmazni kell a 6—9. §-okat, — a melyek a semmiségre és annak következményeire vonatkoznak — a melyek a törvény hatályba lépte előtt teljesítéssel vagy más módon le nem bonyolíttattak. Teljesen méltánylandó a ter­vezet azon intentiója, hogy miután ezen törvény nézete sze­rint magasabb, emelkedettebb erkölcsi felfogásból indult ki, mint a mai érvényben levő, annak intézkedéseit minél tágabb mértékben visszaható erővel kell felruházni. De azt hiszem, hogy a javaslat túlzásokban szenved. Nézetem szerint ha helyes is, hogy a törvényhozó kimondja azt, hogy ezen tör­vény uralma alatt azon ügyletek, a melyek a korábbi tör­vény ideje alatt jöttek létre és érvényesíthetők is voltak, 4* 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom