Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
48 a legritkább esetben fogja megkapni azt a bizonyító anyagot, a mely nélkül az elitélés képzelhetetlen. Ez azt mutatja, hogy akkor, midőn három évi ideje van a sértett félnek indítványa előterjesztésére, oly szigorításra, a mely kimondja azt, hogy az uzsora mindenkor hivatalból üldözendő, szükség nincs. Mert mire vezethető az vissza, hogy valamely adott esetben a sértett fél nem kívánja az uzsora üldözését? Arra, hogy magánjogi igényei a büntető eljáráson kívül máris olyan kielégítést nyertek, a melylyel ő beéri. Ha ezt ő megkapta, indítványt nem ad be, vagy azt visszavonja. Ha pedig már megállapodott az uzsorással, kiegyezett vele, hogy úgy mondjam: rendezték ezt a magánjogi viszonyt, akkor alig képzelhető el, hogy az ügyész eljárása, a hivatalbóli büntető eljárás eredménynyel járjon. Kiemelendő, hogy a más büntetendő cselekményekre vonatkozó német statisztika egészen más eredményt mutat. Kimutatja a Reichs-Justizamt azt is, hogy lopásoknál, sikkasztásoknál egészen más arányszámokhoz jutnak; ott a feljelentés, felmentés és elitélés esetei és számai egészen mások. Hozzá kell tennem, hogy a magyar nép értelmi fejlettségétől is el lehet várni, hogy azon esetben, amelyben az uzsorás ügylet az adóst tényleg nyomja, a büntető hatósághoz fog fordulni. Ellenben olyan intézkedés, a melylyel az állam quasi ráoktro- yálná a sértettre, hogy ő üldözze büntetőjogilag az uzsorást akkor is, mikor vagyoni érdekei kielégítést nyertek, nézetem szerint sem nem indokolt, sem a gyakorlati életben beválni nem fog. Hozzá kell tennem, hogy a tervezet maga is bizonyos értelemben transigál ezen állásponttal, midőn az 5. §-ban mentességet biztosít arra az esetre, amelyben a feljelentés megtétele előtt az uzsorás a sértett féllel kiegyezik, a sértett féllel szemben, mint a tervezet mondja, az ügylet semmisségét elismeri és neki azt, a mit vissza kellene szolgáltatni, vissza is szolgáltatja. Igaz, hogy fogalmilag más, hogy valamely cselekményt szabad, lehet-e üldözni indítvány nélkül és hogy elenyészik a büntethetősége akkor, ha ez a kielégítés megtörtént; a gyakorlati életben mégis tulajdonképen teljesen ugyanaz az eredmény. Csakhogy míg ma az indítvá- nyiság jellegénél fogva ez a megállapodás, a sértett fél kielégítése később is történhetik, ezen intézkedésnél fogva az m
