Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
\ 49 szükségképen a feljelentés előtti stádiumba megy át. Emellett a javaslat nem azt mondja, hogy a sértett fél feljelentése az irányadó, hanem a feljelentés általában, vagyis, hogy a büntethetőség az esetben is bekövetkezik, ha a polgári biróság tette át az ügyet és ezen áttétel előtt az ügylet semmisségének elismerése és a kielégítés még nem következett be. A mai szabály, a mely szerint az indítvány előterjesztése nincs a három havi határidőhöz kötve, minden elképzelhető és jogilag figyelembe vehető igényt alkalmas kielégíteni. A büntető és a polgári eljárás viszonya tekintetében az előadó úr kimutatta, hogy a tervezet 10. §-ának intézkedése a maga részleteiben ki nem elégítő. Ha magamévá tenném azt, hogy ezen tervezet alapvonalaiban és alapintézkedéseiben helyes, teljesen ugyanazon eredményre jutnék különösen azért is, mert hiszen nemcsak azon esetről van itt szó, midőn külön per indíttatott meg az ügylet uzsorás voltának megállapítása és a semmiség következményének a kimondása iránt, hanem azon esetről is, amelyben a polgári biróság előtti eljárásban az illető ügyletet érvényesítette a hitelező, a nélkül, hogy abban az eljárásban az uzsora kifogásáról csak szó is lett volna. Pl. akkor, ha azt a váltót annak idején perelte; sommás végzést nyert, az eljárást lefolytatta és az egész eljárás során az uzsora kifogása fel nem merült. Hogy a javaslat intézkedései a részleteikben ki nem elégítők, az előadó ur kifejtette, de nézetem szerint elvi intézkedése sem. Nem tarthatom helyesnek, hogy a büntető biróság ítélete, a mely megállapítja az uzsorát, az ugyanazon felek közt lefolyt polgári perre olyanértelmű közvetlen hatással bírjon, hogy az ítélet, mint a javaslat mondja, elveszti hatályát, még pedig olyan esetekben is, midőn a polgári perben az Ítélet talán olyan okok alapján hozatott meg, a mely okok, az uzsora megállapítása s a büntető ítélet daczára még mindig fennállanak. Hiszen lehetséges, hogy az ügylet semmis, de a polgári bíró ítélete annak ellenére mégis egyéb okokból megáll, így pl. akkor, ha a felek később a semmisséget orvosolták, vagyis a felek között ugyanazon jogi viszony tényleg kifogástalan módon létrejött. Azt hiszem, hogy ezen esetben is megállhat a törvényhozás ott, a hol 285 4 121
