Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
45 ellentétes véleménnyel állunk szemben, mutatja azt, bogy a gyakorlati életben ezen tervszerű kihasználás olyan momentum lesz, a mely tulajdonképen minden esetben változni fog és hozzá kell tennem, hogy ha ez a hitelezési ügyleteknél merülne fel, ebbe még bele lehetne nyugodni, azonban itt arról van szó, hogy olyan ügyletek, a melyek rögtöni ellenszolgáltatással lebonyolíttattak, utóbb ezen alapon kriminális eljárás tárgyát képezik. És ha még el tudom képzelni, hogy adott esetben mit jelent a tervszerű kihasználás útján való kikötés, már az előnynek tervszerű úton való megszerzését sokkal kevésbbó tudnám érteni. Az a törvénytervezet, a mely itt nyilván a mi tervezetünk szemei előtt lebegett, a svájczi btkv. tervezete, t. i. ez az egyedüli, a mely tudomásom szerint ezen «plan- mässig» kifejezést használja, megáll ott, hogy azt mondja ki, hogy a ki «planmässig sich versprechen lässt oder sich gewähren lässt«, vagyis ott egy büntetőjogi szakaszba lévén foglalva a hitelezési uzsora és az az uzsora, a mely rögtöni lebonyolítással kötött ügyletekben jelentkezik, a második kifejezés arra utal, hogy a ki magának tervszerűen «gewähren lässt», vagyis odaviszi az adóst, hogy neki az előnyt adja, ugyanúgy büntetendő, mint a ki magának megigérteti. De a tervszerű utón való megszerzés nem ezt jelenti, a megszerzés alatt a jogban inkább azt értjük, hogy valaki valamit elfogad, valamit átvesz. De ha a tervszerű megszerzés nem szóval történt, 'hanem bármely utón való kieszközlést jelentene, de ismét csak olyant, a mely aktiv ténykedésen alapul, mert ez az, a mit ennek értelmezéséül az indokolás felhoz, nézetem szerint helyesebb lett volna, hogyha a tervezet megállt volna a tervszerű kihasználás utján való kikötés kategóriájánál, hiszen ez más kifejezésre juttatja, hogy ha nem is szóval kötötte ki, hanem más utón mutatkozik az az aktiv fellépés, a melyről szól, akkor is meg van a büntethetőség. Egyáltalában helyesebb volna a büntetőjogi elbírálást és a büntetőjogi következményt az 1. §. keretében csakis a hitelezési ügyletekre szorítani. Mert nézetem szerint csak a hitelezési uzsora az, a mely veszedelmes. Akkor, midőn arról van szó, hogy valaki valamely azonnal lebonyolított ügylet117
