Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
30 tényleg csak 40,000 frtos értéket képvisel, ő 2000 frt honoráriumot kap, a mi oly aránytalanság ahhoz az értékhez képest, a mit ő adott, t. i. a közvetítés értékéhez képest, hogy a javaslat szerint nyilvánvaló uzsora. Nem beszélve arról, hogy melyik bankigazgató tevékenysége éri meg azt a 80.000 irtot, a melyet ő ezért kap; nem beszélve arról, hogy minden bankigazgatónak az a 80,000 frt csak lépcső arra, hogy kényszerítőleg és kikerülhetetlenül annyiszor 80.000 frtot kaphasson más társaságoktól, a melyekben ő közvetve dominál és a melyekbe ő magát beválasztatja, a hányszor neki tetszik. Az utóbbiról jobban gondoskodik a javaslat, mint az ügynökről, mert az a bankigazgató oly előnyt biztosít a maga számára, a mely egy bejegyzett kereskedő terhére van kikötve; noha ez csak formai kibúvó, mert igaz, ő a jogi személy, a részvénytársaság tapasztalatlanságát stb. nem használja ki, de kihasználja a részvényesekét és voltaképen azokat károsítja, csakhogy itt a jogi forma mentesíti őt. Vagy vegyük az ügyvéd, az orvos sokszor túlságos nagy honoráriumát. Hiszen a példákat nem kell szaporítanom. Nem beszélve arról, hogy az egész újabb trust és kartell technika, a mely azon alapszik, hogy egyetértőleg úgy állapítsák meg az árakat, a mint nekik tetszik, voltaképen mind uzsora. Erre nézve azt olvasom az indokolásban, hogy hjah, ezt a szokás irányítja; az, a mit az illető életkörben szokásnak tartanak, nem uzsora. Hát ez voltaképen annyit jelent, hogy addig, a míg az egyik szenes emeli csak túlságosan az ő szenének az árát, becsukják. De ha sikerül az összes szénkereskedőket egy trustba, vagy kartellbe fogni, akkor az az ár abban az életkörben már szokássá válván, ők mentesülnek. Nem tudom, nem erkölcstelenebb felfogás-e ez, mint az az erkölcstelen ügylet, a melyet a javaslat üldözni akar. Ennyit a javaslat általános tendencziájáróh Most közelebbről fogva a tényállást és a joghatást, a melyeket a tervezetben olvasok, kezdem azon, hogy a tényállás két részre oszlik. Beszél a tervezet a hiteluzsoráról és a reáluzsoráról. Azaz a tervezet szövege maga nem használja e két 102
