Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
31 kifejezést, de az indokolás e jelszavakba foglalja a két tényállás. Megvallom, úgy látszik, hogy a tudomány ezen szakmában erre a felosztásra nézve megegyezésre jutott, mert különben az előadó úr részéről erre nézve hallottam volna valamely megjegyzést. De a megkülönböztetést nem egészen értem. Ha azt nézem a tervezetben, hogy mi az az úgynevezett hiteluzsora, a mely az 1. §. 1. bekezdésében van meghatározva, akkor e szakasz szerint a hiteluzsora abban áll, hogy valaki valamely aránytalan előnyt köt ki magának akár hitelnyújtás fejében, akár bármely szolgáltatás előlegezése fejében, tehát az illető valamely aránytalan nagy szolgáltatást kap azért, hogy valamit előre szolgáltat, akár az által, hogy a másik felet terhelő kötelezettség teljesítésére valamely halasztást enged, akár «a másik fél ellen fennálló valamely követelésének módosítása vagy megszüntetése fejében». Ez mind hitelezési uzsora. Hát azt kérdem én, hogy ha a velem szemben álló félnek valamely követelését módosítom vagy megszüntetem, miért hitelezési uzsora ez? Ha egy fennálló bérleti szerződésre nézve bármily változtatást engedek és ezt túlságos drágán fizettettem meg magamnak: ez hitelezési uzsora ? Ezen szakasz szerint az. Másfelől azt kérdezem, hogy idetartozik-e az az eset, hogyha én nem valamely fennálló követelés módosítása vagy megszüntetése, hanem meg nem módosítása vagy meg nem szüntetése fejében kötök ki valamit ? Pl. van egy bérleti szerződésem, a melynek értelmében jogom van azt pl. 3 év múlva felmondani. Ha már most a 3 év elteltével annak fejében, hogy nem élek felmondási jogommal, kötök ki magamnak aránytalan nagy szolgáltatást: hiteluzsora-e ez vagy reáluzsora? Nem tudom, de azt se tudom, hogy tudják-e a szerkesztők. Azután nem tudom, hogy hol van annak benső jogosultsága, hogy ezt az esetet, a melyet úgy neveznek itt, hogy hiteluzsora, szigorúbbra fogják, mint pl. azt, ha ón aránytalan előnyt adatok magamnak azért, hogy a bérleti szerződési időn belül nem élek felmondási jogommal ? Miért üldözik azt szigorúbban — t. i. itt nem szükséges a «tervszerűség», tehát kisebb az előfeltétel — mint azt a másik esetet, a mely nem hiteluzsora, hanem u. n. reálюз
