Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)

Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]

akarjuk végrehajtani az 1897: XXXIV. t.-c.-nek a bűnvádi úton elitélteknek nyilvánságban tartására vonatkozó kategorikus parancsát: könnyű belátni, hogy ennek csak egy emberöltő múlva fogjuk hasznát vehetni.

2. Nem számol a Javaslat azzal a körülménnyel sem, hogy a patronage-ügy hazánkban távolról sincs kellőleg megszervezve.

Fegyvertelen az állam s alig cselekvékeny a társadalom a büntetőjogilag még immunis fiatalkorúak tekintetében. A feltételesen feleletre vonható fiatalkorú bűnösök zöme a közönséges letartóztatási intézetekben senyved és csupán elenyészően csekély hányad az, melynek javítóintézetekben való elhelyezésére be vagyunk rendezkedve. A züllött de még nem bűnözött gyermekeknek megmentése érdekében most történnek a kezdeményező lépések. Eabsegélyező ügyünk fejletlen. Jelentéktelen könyöradományok juttatásában merül ki az e célra alakult egyletek tevékenysége. Nincs érdeklődés a kiszabadult foglyok sorsa iránt s a börtönből az élet forgatagába visszakerülteknek hiányzik a támogatója. És a feltételesen szabadlábra helyezettek feletti őrködés sem terjed túl a rendőri felügyelet keretein.

Kriminálpolitikai alapozás nélkül kísérli meg tehát a Javaslat a reformot, mely ekként — garanciális intézmények nélkül — még különben mitigált szerkezetében is, súlyos veszélyek csiráját rejti magában.

3. De meg kell előzni a feltételes büntetés-felfüggesztés meghonosítását a szorosan vett jogi törvényhozási reformok keresztülvitelének is, melyet a Javaslatban szintén hiába keresünk.

Ki kell küszöbölni a törvényből általában a rövidtartamú szabadságvesztésbüntetéseket, melyeknek mételyező hatásáról szót vesztegetni régóta felesleges. Meg kell változtatni a büntetőtörvényeknek azokat a rendelkezéseit, melyek a be nem hajtható pénzbüntetést a büntetés egyenlősége elvének bántó megtörésével szabadságvesztésbüntetésre változtatják át. Végül gyökeresen át kell alakítani a közigazgatási hatóságok mint kibágási bíróságok előtt folyó eljárásnak — jogállamban tűrhetetlen mai rendjét, megadván itt is a modern bünpert övező garanciákat.

57