Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]
8 На е mellett keresztülvitetik a fiatalkorúak büntetési rendszerének célirányos reformja, becsülettel végrehajtatik a kódexnek progresszív börtönrendszere s egyidejűleg energiku- sabb repressziót és mélyrehatóbb prevenciót jelentő rendszabályokat hivunk életbe a hivatásos büntető osztály ellenében: akkor a következő nemzedék — heres necessarius-& nemcsak mulasztásainknak és bűneinknek, de üdvös közbeavatkozásaink eredményeinek 'is — kísérletet tehetend a feltételes ítélkezésnek törvény beiktatásával.; .%fii$y ;■> . Büntetési rendszerünknek ily kiépítése előtt nem csábíthat a külföld példája. A nyugatnak a civilizáció élén járó nemzetei saját jogrendszerükben gyökerező okokból határozták el a feltételes Ítélkezés megszervezését s különleges viszonyaiknak megfelelő alakban szervezték azt meg. (Németországban p. o. remedium az általános enyhítő §. hiányára.) Nem lehet döntő a külföldi statisztikai adatokra való hivatkozás sem. Felszínen járó okoskodás vezetheti vissza a kriminalitás állagának állítólagos csökkenését egyetlen tényezőre, mikor a modern államban, törvényhozás, administracíó s nép, a kriminalitás elleni küzdelembe a fegyvereknek egész arzenálját viszi. A megtorlás nélkül maradt bűn — mondja a nagy angol sociolog — a bűnök egész családjának forrása. Ezt az igazságot így is lehet formulázni: A ki mesterkélten csökkenti a büntetés bekövetkezésének valószínűségét, a nélkül hogy egyidejűleg a törvényszerű életre determináló tényezőket erős- bítené: annak eljárása legalább is impolitikus.’ Karakterisztikus a Javaslatnak kompromisszuális jellege. Már az intézmény mibenállásának körülírásánál egymással szembenálló rendszereknek alapfölfogását recipiálták a kodifikátorok, mikor a fogház szégyene elől való megmentést s egyszersmind a fogház mételye elől való elvonást jelölték ki a büntetésvégrehajtás felfüggesztésének alapjául; midőn pedig a Javaslat a különben behajtható pénzbüntetéseket is elengedhetővé teszi, • akkor ezek mellett azt a felfogást is legalizálni látszik, hogy a fölfüggesztéssel nem adja 58
