Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]
4 közvélemény. Bár e törekvések csupán oda irányulnak, hogy a kódexnek egynémely ponton — majd a tényállások meghatározása, majd a büntetési tételek megállapítása körül — mutatkozó indokolatlan elnézősége, más pontokon észlelhető krudelitásig menő szigora reparáltassék s kivitelük a leg- minuciózusabb részletekig meg van oldva: mi tűrjük azt a jogállapotot, melyet kormány-nyilatkozatok is évtizedek óta tarthatatlannak nyilvánítottak s a melyet praxis és theoria egyaránt olyannak tekint, mi nemcsak a társadalomvédelem követelményeinek nem felel meg, de a magát klasszikusnak nevező jogfölfogással is ellenkezik. Pedig 1888 óta, mikor Fabinyi Teofil igazságügy miniszter az első ankétot tartotta a büntető-törvényeknek módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában, a tervezeteknek hosszú sora készült, hogy feledtesse kódexünknek kései létrejöttében rejlő tragikumát vagy legalább egyben-másban korrigálja az értékítélés körüli tévedéseket s megkönnyítse a büntetési rendszabálynak a bűntevő egyéniségéhez való alkalmazását. De — különböző okokból — mindegyikük az előkészület stádiumában maradt. Érvényesült ezenközben minden variáns a törvénymódosítás keretei tekintetében. Az első, a Schédius Lajos-iéle tervezet volt a legszerényebb terjedelmű; ez mindössze hét §. megváltoztatására szorítkozott. A Szilágyi Dezső igazságügyminiszter megbízásából készült második tervezet már hetvenhat §. módosítására terjedt ki. Illés Károlyn&k egyik tervezete száztizenhét §.-t érintett s az ő átdolgozott tervezete még nagyobb terjedelmű. Plósz Sándor igazságügyminiszter ezeknél is szélesebb keretet jelölt ki a munkálatoknak s az általa adott megbízás alapján Finkey ferencz és Angyal Pál jogtanárok által elkészített tervezetek már az egész kódexet, nemkülönben a kihágásokról szóló törvényt is revízió alá vették. Az országgyűlés előtt fekvő legújabb törvényjavaslat már más úton halad. Ennek kereteire az az álláspont volt elhatározó, hogy most lehetőleg szűk keretben a büntető-törvényeknek azok a visszásságai orvosoltassanak, melyeknek kijavítását a gyakorlati jogéletnek tapasztalatai hosszabb idő óta égetően 54
