Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)

Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]

5 sürgősnek jelezték s erre a czélra már ezúttal felhasználtas­sanak a tudományos kutatásoknak általán helyeseknek elis­mert megállapításai s e mellett veendő kidolgozás alá egy nagyobb terjedelmű törvényelőkészítő munkálat, mely a büntető-törvények általános és különös rendelkezéseinek a részletekben való módosítására és kiegészítésére czéloz, mind­azokban az irányokban, melyekben ez a gyakorlat tapasz­talatai s a tudomány és törvényhozás haladása folytán szük­ségesnek bizonyult. Az alapelveket ez a munkálat sem érin­tené, de befogható volna ennek keretébe a szabadságvesztés­büntetési rendszer egyszerűsítése, a tényálladékoknak kiegé­szítése s a büntetési tételeknek a kódex egészén keresztül való arányosítása. Elvi helyessége ennek az állásfoglalásnak el nem vitat­ható. Ma és pedig hosszú idő óta az első csoportba tartozó módosításoknak keresztülvitele érdekében folytatott agitáció köti le a szakemberek nagy részének buzgalmát s munka­erejét. Ez a képesség és készség a novelláris törvénynyel fölszabadul s gyümölcsöztethető lesz büntetőjogunk gyökeres reformjának munkájában, melyet pedig a hazai kriminalitás egyéni s társadalmi tényezői széles alapú s mélyen járó tanulmányának kell megelőznie. Tényleges értékét a novellának az döntendi el, sikerül-e az anyagnak helyes megválasztása s az ily helyes anyagú reformnak késlekedés nélkül való keresztülvitele. Ma ez az aktuális problema. Hogy annak idején a tüzetes revizió helyett, nem lészen-e helyesebb az új törvényszerkesztést választani, attól függ, kialakul-e forrongó tudományunkban s megérik e törvény­hozási formára az igazságnak a mainál megnyugtatóbb fogalma ? I. A Javaslat meg akarja honosítani büntetési rendszerünk­ben a feltételes büntetés-elengedést a büntetés feltételes fel­függesztésének formájában. A problema szerteágazó vonatkozásainál fogva, de már az idevágó irodalom rengetegére való tekintettel sem lehet föl­55

Next

/
Oldalképek
Tartalom