Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]
ál ugyan nem adott «bíróság» elnevezést, de a melynek birói hatáskört és hatalmat adott, noha műszaki elemeket is foglal magában. Ez minden nehézség nélkül ment és a nélkül, hogy bárki észrevette volna, hogy ez a tény az évezredes jogászbirósági elv megtörése volt. A szabadalmak engedélyezése ugyanis évszázadokon át a fejedelmi kegy actusa volt, a melyet azután a kormányhatóságok folytattak, mialatt lassanként megszűnt az a jellege, hogy politikai szempontokat és egyéni motívumokat is figyelembe vettek volna és átalakult olyképen, hogy csupán tárgyilagos szempontok váltak irányadókká. Általában azonban továbbra is mint közigazgatási jogi jellegű adminisztratív functiót fogták fel és innen van, hogy a szabadalmi hivatalok — s a hol szabadalmi hivatalok nincsenek, ott a kereskedelmi minisztériumok illető ügyosztályai — mind egyesítik magukban a jogászi és műszaki elemet. Azonban ebből a magból egy olyan terebélyes fa fejlődött, a melynek növekedését nem tudom, hogy mi jogászok mindannyian bizonyos féltékenység nélkül fogjuk-e nézhetni. Úgy áll t. i. a dolog, hogy az a forum, a mely illetékes a szabadalmak engedélyezése körüli eljárásban, nem volt mellőzhető abban az eljárásban sem, a hol az engedélyezés körül már jogviták merültek fel és ezért mégis a szabadalom engedélyezése körüli jogviták eldöntése mindig és mindenütt a világon ilyen vegyes alkatú hatóságra van bízva. Erre a hatóságra vonatkozólag meg merem állapítani a kétségtelen birósági jelleget, daczára annak, hogy ez ialán mindenütt kifejezésre nem jut. Meg kell állapítani a birósági jelleget ezen hatóságok számára, — akár bírnak a birói függetlenség attribútumaival, akár nem — mert a dolog lényegét tekintve, ezek a hatóságok nem tesznek egyebet, mint a tárgyi jog alapján bírálnak el egy adott viszonyt, és ebbe az elbírálásba semmiféle közigazgatási, jogi vagy politikai szempontot bele nem visznek és bele nem vihetnek. Nem vihetnek bele azért, mert a törvény világosan előírja azt, hogy mikor, milyen föltételek mellett adható meg a szabadalom és világosan előírja azt is, hogy valamely találmánynak miféle elemei bírnak a jog eldöntésére jelentőséggel. Bárki leti
