Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)

Schiller Bódog: A Hármaskönyv egyik állítólagos főforrásáról [283., 1908]

Tisztelt Teljes-ülés ! A t. előttem szóló úrnak az én jelenlétem alkalmai szolgált arra, hogy a budapesti egyetem jogi fakultásának Werbőczivel és a Hármaskönyvvel szemben elkövetett «mu­lasztásáról» szóljon. Illő, hogy én mindenekelőtt ezzel a köz­vetlenül az én czímemre adressált megjegyzéssel foglalkoz­zam. Annak a kérdésnek fejtegetésébe azonban nem óhajtok bocsájtkozni, vájjon csakugyan valamely alapító oklevél ren­delkezésébe ütközik-e az a tény, hogy a budapesti egyetemen ma nincs külön kathedra a Hármaskönyv ismertetésére. Nem akarom kutatni, valóban «jogilag kikényszeríthető» kötelezett­ségnek megszegését jelenti-e ez az állapot; ámbár hiszem, hogy a t. felszólaló úr félreértette annak az oklevélnek ren­delkezését, a mikor két professort kíván külön a Hármas­könyv elméleti és gyakorlati stúdiumának czéljára: az az oklevél ugyanis a hazai szokásszerű jog (ius patrium consue­tudinarium) előadása végett állít fel két professurát, a mely hazai jognak anyaga áll elsőben a Tripartitumból, de áll to­vábbá «constituliókból és articulusokból», — ezeknek a Lip- pay Gergely kora óta nagyjainkig rengeteg módon megszapo­rodott «constitutióknak és artikulusoknak», vagyis a törvény­jognak tanítására pedig ma bizony kettőnél több tanszék áll fenn a budapesti egyetem jogi karán! Ámde én egyedül azt tartom fontosnak, tudományos kötelességét teljesíti-e vagy szegte-e meg a mi egyetemünk Werbőczivel és Hármasköny­vével szemben. És erre vonatkozólag csak azokra a támadá­sokra akarok utalni, a melyekkel sokan, a kik lekicsinylik vagy éppen tagadják a nemzeti traditiókban rejlő erőket, bennünket, egyetemi professorokat illetnek, amiért dobos, Dr. Timon Ákos: 404

Next

/
Oldalképek
Tartalom