Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Schiller Bódog: A Hármaskönyv egyik állítólagos főforrásáról [283., 1908]
T" 107 III. czímében a nemesség keletkezését mondja el Werbőczi s miután forrást nem jelöl meg, közönségesen az ő eszme- szülöttjének tartják ezt,1 pedig csak szó szerinti idézet a Nagy Lajos-korabeli Thuróczi-Cronicából.2 Ilyen jelenség az is, a mi az előadó úr értekezéséből megütötte a fülemet, mely szerint a Werbőczinél előforduló ezen definitio: «Lex est sanctio, facta iubens honesta . . . .» Azótól eredne.3 A szóban forgé hely ugyanis már Azónál is csak idézet és pedig Cicerótól eredő.4 Ezeket kívántam tisztelt Teljes Ülés, az előadó úr értekezésére megjegyezni, már a mennyira így egyszeri hallás után, azt figyelemmel tudtam kisérni. De gondolom, erős túlzás tőle, ha a Tomaschek 100 tallérral jelzett pénzes zacskójáról azt állítja, hogy abban csak В tallért talált s az is hamis! Említettem az imént, hogy hitem szerint a Tripartitum Prológusát Werbőczi nem egyedül irta, hanem azon egy censor keze nyoma ismerhető fel. Ezt a hitemet a következőkre alapítom. Werbőczi idézetei nem a legkifogástalanabbak. A «iusti- ciá»-ról mondott — egy középkori egyházi hymnusban is előforduló — poetikus hasonlatot, hogy az «fényesebben ragyog, mint a hajnali s az esti csillag«, előszavában Euri- pidesnek, a Prológusban Aristotelesnek tulajdonítja.5 A «Tullius» idézete valóságos baklövés; az Institutiókból és Di- gestákból vett jogi alaptanok az eredetiektől eltérnek stb. — és ugyanez a Werbőczi hajmeresztő biztossággal idézi a pogány és keresztény scholastikus bölcselőket! Az aránylag kevés kiterjedésű Praefatio, Prologus és Conclusióban a következő idézetek vannak: Cyprianus — prsef. Aristoteles (Euripides ?) — praef., prol. I. 2., concl. 1 Bárczay. Heraldika, 405. L, Vitányi: A Tripartitum állam- joga, 131. 1. 2 Thuróczi: Oronica Hung. Cap. X. 3 Hk. Prologus, 6. 2. §. 4 De legibus : I. 18. 5 Prol: I. 2. §. Ml
