Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)

Schiller Bódog: A Hármaskönyv egyik állítólagos főforrásáról [283., 1908]

---------г

—-'T

108

Agesilaus proef.

Szent Gergely proi. 1. 2. §., 14. 5. §., 15. 4. §.

Hieronymus — prol. 1. 2. Sj.

Hesiodus prol. 1. 2. §.

Tullius (Cicero) - prol. 2. 1. §., concl.

Móz. törv. — prol. 2. 5. §.

Evangelium « 2. 5. §.

Demosthenes prol. G. 4. §.

Chrysostomus — prol. 6. 6. §.

Példabeszédek könyve — prol, 6. 6. §.

Aquinói Szt. Tamás — prol. 6. 11. §., 14. (princ.); 16. 5. §.

Szent Ágoston — 15. ez. 1. §.

Calladius Eutilius — conclusio.

Lactantius — «

Augustinus — к

ezeken kívül egy sereg idézet a forrás megjelölése nélkül. Azt hiszem tehát, nem járok messze az igazságtól, ha azt állítom, hogy ezek az idézetek nem eredhetnek világi egyéntől, hanem a XY. század cultur-viszonyaira kell gondolnunk csakis papi egyéntől és pedig szerzetestől!

Ki lehetett ez a munkatárs? Azt hiszem, jó nyomon vagyok, Kamerinói János (Johannes Camers) bécsi minorita barát az, kivel Werbőczi a legintimebb barátságban élt s a ki maga mondja, hogy Werbőczi őt nagy ajándékokkal boldogította.1 2 Tudjuk róla, hogy nagy tudású író volt, hogy Werbőczivel irodalmi összeköttetésben állott s ő volt az első, a ki külföldön dicséretet zengett a Tripartitum felől, közvetlenül annak megjelenése után.-2

Kutatásaim eredményéről annak idején be fogok számolni, most befejezem felszólalásomat, és pedig azzal, hogy ne iparkodjunk olyan babérokat fűzni Werbőczi homlokára, a mik őt nem illetik, a mikre talán nem is vágyott. A Pro1 A levelet közli Ábel: Analecta nova, ad historiam renascen- tium, 103. 1.

2 «Si in rebus agendis consultorem expetas, Stephanus se offert consultissimus. Id fatebuntur profecto omnes, qui eius Pannonicas institutiones nuper ab eo editas, introspexerint.» (U. o. 103. 1.)

402