Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Salgó Jakab: Milyen intézkedések szükségesek a csökkent beszámítású és iszákos egyénekkel szemben? [252., 1905]
_L állapítani a csökkent beszámíthatóság fogalmát; derítse ki, hogy ennek az állapotnak általa ismert tünetei tulajdonképen melyek. Tehát keresnünk kell, hogy kikre is vonatkozhatik ez a kifejezés: «csökkent beszámíthatóképesség». És itt mindjárt külön kell választanunk azokat az eseteket, a melyekben az, a mit a jogász csökkent beszámításiképességnek nevez, múló okból és azokat, a melyekben el nem múló okból ered. Mert, t. teljes ülés, előfordulhatnak, a mint elő is fordulnak, olyan állapotok, a midőn múló abnormis lelki és testi állapotokból olyan következtetésre jut az orvos, hogy a mig az egyénnek ezen állapota tartott, addig az ő ténykedései ilyen abnormis behatások alatt állva, ab- normisan is nyilatkoztak meg. Azonban ezekről nem beszélünk, mert hiszen ezek egészen más elbírálás alá esnek. Arról van inkább szó, hogy azokkal az állapotokkal foglalkozzunk, a melyeknek hátterét egy állandó abnormis lelki állapot képezi; a mely állandó abnormis lelki állapot folytán annak az egyénnek a ténykedése, a ki nem elmebeteg, mégis bizonyos ismertető jeleket hord magában, a melyekről az orvos megállapíthatja, hogy az illető idegrendszerének funkcionálása nem rendes. És itt első sorban azokkal az egyénekkel kell foglalkoznunk, a kiket a legkülönbözőbb elnevezések alatt ismerünk. Az u. n. degeneráltak; azok, a kik átöröklési terheltség súlya alatt görnyednek; a kiknek idegrendszere bizonyos fejlődési hibák folytán nem jutott a fejlődés azon fokáig, a melyen annak rendes funkcionálása beáll. De hiszen ezen egyéneket eddig is ismertük; eddig is foglalkozott velük a judikatura és az elmekórtan is, és tényleg azt tapasztaltuk eddig is, hogy ezekkel eddig is elbántak, t. i. egy részök elmebetegintézetekben helyeztetett el mint elmebeteg, másik részök pedig fogházakban, fegyházakban van. Az a kérdés, hogy a kettő közül melyik felel meg jobban ezen egyének állapotának. Már abból a körülményből, hogy egy részük itt, más részük amott van, arra lehet következtetni, hogy sem az egyik, sem a másik nem megfelelő; hogy nincsenek ezek az egyének a maguk kellő helyén. Ezen esetekre nézve áll az, a mit igen gyakran vetnek szemére a psychologiának és a miből igen erős és kellemetlen fegye 98
