Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Salgó Jakab: Milyen intézkedések szükségesek a csökkent beszámítású és iszákos egyénekkel szemben? [252., 1905]
7 vereket kovácsolnak a psychiatria ellen, mert ezen esetekre nézve mondják azok, a kik nem tekintenek mélyebben a dolog lényegébe, bogy a psychiatria az a tudomány, a mely — drasztikusan szólva — «ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes». Konkrét esetekben, a midőn az elmeorvos ilyen abnormis egyénekkel áll szemben, miután ezekre nézve megállapodott felfogások és meggyőződések nincsenek, tényleg a legfurcsább helyzetbe jut. De ugyanazon helyzetbe jut a biró is, a ki ezen egyének egy bizonyos részét elitélte, mert az is meggyőződik idővel arról, hogy minden büntetés a társadalomnak minden eddigi védekezése hiábavaló. És ezen visszás állapoton, ezen áldatlan helyzeten semmiképen sem segített a csökkent beszámíthatóság fogalmának a büntetőjogba való bevitele. Mert az az abnormis egyén, a kire, mert abnormis, rásütötték a csökkent beszámíthatóság bélyegét; a kit ennélfogva csökkent szellemi képességének vagy beszámíthatóságának következtében a büntetésnek csökkent mértékével büntettek is, állandó állapotában a csökkent büntetés hatása alatt .semmiképen sem változik és így előáll az a visszás helyzet, hogy az az ember, a kit csökkent beszámíthatósága miatt kisebb büntetésre ítélnek, rövidebb idő alatt szabadul ki és ezzel, a mint mondani szokták, megint rászabadítják a társadalomra. És minél csökkentebb a beszámíthatósága, annál csökkentebb lesz a büntetése, úgy hogy tulajdonképen a legrosszabb védelmet jelenti a társadalomra nézve a csökkent beszámíthatóság fogalmának mai kezelése. Ennek helyes felismeréséből indult ki Liszt az ő éles eszével és mélyreható tekintetével. Liszt belátván azt, hogy ilyenképen sem az egyénen, sem a társadalmon nincsen köny- nyítve, és belátván azt, hogy minő fonák helyzet keletkezik abból a felfogásból, a mely szerint a beszámíthatóság legkisebb mértéke mellett a legveszedelmesebb embereket természetesen a büntethetőség legcsekélyebb mértéke alá vonják : ebből kiindulva Liszt meggyőződött arról, hogy a mai büntetőjogi eljárás semmiképen nem vezet és nem vezethet czélra. És ő nem a büntetőjogi ítéletben találta a helyzet nyitját. Azt mondta, hogy a kérdés súlypontja nem a bün99
