Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]
ként, hogy az ilyen felületes bíró már épen kényelemi tekinte - tekből minden esetben, mely az általános átlagtól feltűnő módon el nem tér, nem csak a minősítésnél, hanem a büntetés meghatározásánál is behatóbb megkülönböztetés nélkül a törvényt, azaz a fix büntetési tételt fogja alkalmazni? Az élet, az igazság tehát nem fog nyerni vele, még ha a büntetés kimérések nagyobb egyöntetűsége fokozottabb mérvben is lesz elérve. Ha a t. előadó úr fél attól, hogy a bírói kar egyrésze felületes, munkája pongyola, mert hiszen abban igaza lehet, sokan vannak a kinevezettek, de nem mindannyian hivatottak, akkor azoknak ítélkezése nem kevésbbé lesz felületes és pongyola a normálbüntetési rendszer mellett sem, csak felületesnek lenni lesz könnyebb, kényelmesebb. És végre is ne feledjük, hogy azért, mert az éles késsel megvághatjuk magunkat, ezért ez nem ok, hogy azt a szükséges czélra se használjuk. A normálbüntetés törvényes behozatala a birói individuá- lás lehetőségének hátráltatója. A birói individuálisálás azonban a helyes büntető jogszolgáltatás alapintézménye. S ha már most — a mint bűnvádi perrendtartás előkészítésére kiküldött belga bizottság egy alkalommal mondotta — kénytelenek volnánk minden intézményt mellőzni, mely magában jó, de visszaélésekre is adhat alkalmat: akkor valóban zavarban volnánk ama határra nézve, a meddig a rombolás e munkájában mennünk kellene. Végül még csak egy megjegyzés, mely a t. előadó úr által érintett perrendtartási kérdéssel kapcsolatos. A t. előadó úr szerint, ha a súlyosító és enyhítő körülmények kérdése törvényes szabályokkal rendeztetnék, akkor azok szempontjából a revisió is lehetséges lesz, mert törvényes szabályok alkalmazásáról vagy mellőzéséről leven szó, jogkérdés czimén felülvizsgálhatók. Hát erre vonatkozólag kétségtelenül megfontolást érdemel az a javaslat, mely szerint feltűnő s kellőleg nem motivált aránytalanságok orvoslására a büntetés kimérésének kérdésében is több befolyás engedtetnék a legfőbb bíróságnak még a 250 65 5 65