Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
93 mögött egy-egy chiffreirozott kormányutasítást sejtenek, mint a botor törvényhozók, a kik ettől való félelmükben a ma kormányszolgálatokra, holnap passiva resistentiára kapható közigazgatásnak szolgáltatták ki az előzetes eljárást. Hiszen a ki csak rövid ideig is szolgált a kir. ügyészség kebelében, jól tudja, hogy mily nagy szerepe van ott a kölcsönös megbeszélésnek és a valóságos collegiális rendelkezéseknek. A bi- rói tárgyalásokon önállóan jár el az ügyészség minden tagja, mert hiszen ma, a mikor az ítélet és így a vád is, csupán a főtárgyalás adataira alapítható, nem is kaphat kötelező direetivát, mely minden bekövetkezhető esetre kiterjed. És azok a bizonyos kormányrendeletek —• a melyekben ép legújabban a nagy dob jogászai oly veszedelmek előjelét látták — többnyire nem foglalnak magukban határozott utasítást, hanem csak úgy szólanak, hogy a mennyiben a kir. ügyészség bizonyos tényeket beigazolva látna: annyiban emeljen vádat, s indítványozzon letartóztatást stb. De számolnunk kell mindennek daczára azzal, hogy a mi politikai életünk recipiálta a belga kormánybuktató rendszert és míg az állami hatalom összes factorait a politikai kabinetbe egyesítette, a parlamenti szabadság őrve alatt beavatkozást biztosított magának az igazságszolgáltatás kerekének megindítására. S jóllehet a jogviszonyokkal szemben a hatalmi czéloknak csak annyiban lehet érvényök, a mennyiben a biró törvény alkalmazásával azonosak: nálunk a kir. ügyészség a parlamenti felelősség alatt álló igazságügyi miniszter hatalmi czéljainak minden tekintetben és minden perczben ki van szolgáltatva. Alig képzelhető, hogy valaha az igazságügy miniszter, a jog legfelsőbb őre, kiváljék a politikai kabinet tagjai közül, a mi pedig reá nézve ép úgy, mint a közoktatási, földmivelési és kereskedelmi miniszterre nézve nemcsak lehetetlen nem lenne, de ép ez biztosítaná az igazságügyek vezetésében csupán a jog és nem a hatalom igaz czéljainak követését és ez okból számolnunk kell azzal a kívánsággal, hogy a kir. ügyészségek ép úgy, mint a bíróságok, a függetlenség biztosítékaival ruháztassanak fel a mindenkori hatalomtól függő kormánynyal szemben. Miért ne építenők ki az ügyészi hierarchiát a kir. koronaügyészig, 363
