Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
81 terjed a szükséges részletek kipuhatolására. Ez a rendszer nemcsak, hogy a vádlott személyes szabadságának megóvására felesleges, de sőt a vádlott érdekének ellenére szolgál. Vegyük azt a gyakori esetet, a midőn a gyanúsítottat a csendőrség letartóztatja és átadja a kir. járásbíróságnak (Bp. 95. §.), az iratok átküldetnek a kir. ügyészséghez, a mely a vizsgálóbírónál indítványt tesz az előzetes letartóz tatás vagy vizsgálati fogság elrendelése iránt! Az előbbi esetben, ha t. i. nyomozás folytattatik : a kir. járásbíróságnál fogva lévő vádlott csak annyit fog ügyéről tudni 8—4 nap múlva, a mit addig tudott, t. i., hogy letartóztattatott, addig ügyének iratai a kir. ügyészséghez ugyanakkor érkezvén: az azokat a nyomozó hatóságoknak adja ki, a mely kutat, a nélkül, hogy a terheltet, vagy a terhelt az ügyében eljáró hatóságot látta volna. A vizsgálat esetében pedig a vizsgáló bírótól a vádtanácshoz mennek az iratok, onnan a megbízott járás- bírósághoz, a nélkül, hogy mindez idő alatt akár a vád előkészítése érdekében, akár esetleg a gyanúsított ártatlansága érdekében valami történt volna. Mindezek folyománya ezenfelül a vádhatóság teljes elzárása attól, hogy közvetlen észlelete alapján szerezzen magának meggyőződést arról a vádról, a melyért felelős az eljárás egész során. A törvény maga is mindazon momentumokat, a melyek csupán a közvetlenség alapján bírálhatók el, elzárta az elő- tes eljárás mérlegelése elől. A büntetést s a bűnvádi eljárást kizáró okok közül csak a Bp. 264. §-ában felsoroltakat veheti a kir. ügyész figyelembe, ellenben a jogos védelem, elmetehetség megzavarása, ellenállhatatlan erő, végszükség, hamis eskü visszavonása, utólagos házasság, saját vagyon felgyuj- tása legekklatánsabb eseteiben is kénytelen iratai alapján a terheltet bíróság elé állítani. A gyakorlat azután a kir. ügyészt bureaujába internálta, még jobban, mint az a törvényben előiratott. Tévednénk azonban, ha azt hinnők, hogy ez a távoltartás biztosítéka tárgyilagos eljárásának. Ellenkezőleg: ez az ügyészi tévedések melegágya s a lehetetlen vádak előidézője. Ez az Írásbeli processus az előzetes eljárásban készteti az ügyészt, hogy iratok alapján fürkészsze az emberi lélek titkait s a bűntettek motívumait s ott, a hol kétsége 257 351 6
