Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
8 -2 van, inkább vádat emeljen, mintsem a vádat elejtse, abban bízva, hogy az igazság lígyis csak a közvetlenségen alapuló főtárgyaláson fog kiderültetni. Szándék és gondatlanság, erős felindulás és végszükség kérdéseit bírálja el, a nélkül, hogy az általok afficiált embert látta volna. A vádhatóság ki van szolgáltatva a tehetetlen policia s a tétovázó vizsgálóbirák összes tévedéseinek, a kik a döntő perczben: a főtárgyaláson azonban óvatosan félrevonulhatnak s a kir. ügyészség egymagában felel botlásaikért, a melyeket eladdig irataik alapján ellenőrizni nem is állott módjában. Ez a rendszer mire sem alkalmasabb, mint bizalmatlanságot idézni elő a vádhatóság iránt, lépten-nyomon a könnyelmű vádemelés vádjára adni alkalmat. Lapozzunk a statisztikai adatokban s látni fogjuk, hogy nálunk a vádiratelutasítások, vádelejtések, de különösen a felmentő Ítéletek száma az osztrák és német adatokat jóval felülmúlja. És ha megfigyeljük a körülöttünk történőket, tény, arra kell jutnunk, hogy a közvélemény nem is várja el a kir. ügyészségektől az igazi objectivitást és megszokta azt a gondolkodásmódot, hogy a közvádló első és fő tiszte a vádiás. Mi sem tetszetősebb, mint az a jelmondat, hogy «az ügyésznek vádat kell emelnie a vádlott ellen akkor is, ha mint biró, nem találna elég bizonyítékot az elitélésre». Avagy: «arra való a bíróság, hogy felmentse», így fejlődik ki az a bizonyos «sneidig» felületesség, a mely nélkül maholnap az ügyészeket el sem tudja képzelni a nagy publikum. És így honosodik meg az a francziás felfogás, a mely a bűnvádi eljárást hajtóvadászatnak képzeli a bűnösök ellen, s a kir. ügyészt az államkopóinak, a mely mindenütt bűnt szimatol, így találnak tetszésre a kir. ügyész fekete szemüvegéről szóló mesék és a védelem lomtárának hasonló elrozsdásodott ócska vértezetei. Ez az elfajult felfogás azonban korántsem a kir. ügyészség intézményéből származik; egyesegyedül annak abból a félszeg állásából, a mely szerint a vádért mindig felel, de annak alaposságát sajátmagának kutatni: a látszólagos objectivitás kedvéért, nem áll hatalmában. Mélyen t. ülés! A jövő bűnvádi eljárásának nemcsak a kir. ügyészség ügyféli állásának elvével kell ezek szerint 352
