Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
69 Mr. ügyész tevékenységében a vádlottal szemben felismerni: tagadása a kir. ügyészség obiectivitásának. A kir. ügyész érdeke csak egy lehet: hogy az államnak az az akarata, hogy a bűnöst elérje a büntetés, érvényesüljön. A vádlotté ellenben az, hogy egyéni jogai csorbítása nélkül nyerjen oly ítéletet, a mely a javára szóló körülményeket sem hagyja figyelmen kívül. Nem akarok, m. t. t. ülés, az érzelgősség vádjába keveredni s azt állítani, hogy a bűnös vádlottnak óhajtania kellene a jogrend kiengesztelését és elismernie az állam büntető igényét, de azt kell állítanom, hogy a vádlottnak azt az érdekét, hogy csak a tárgyi igazság szolgálhasson elitéltetése alapjául, el kell ismernie minden kir. ügyésznek. Ellentétes érdekekről szó sem lehet. Nemcsak a kir. ügyészségek tra- ditiói, de maga a Bp. is elismerte ezt 9, §-ában, a mely szerint minden hatóságnak a terhelő és súlyosító körülményeket egyenlő módon kell figyelembe venni a mentő és enyhítő körülményekkel. A Bp. 323. §-a szerint a kir. ügyészség elejtheti a vádat, a nélkül, hogy a vádlott rebabilitáltas- sék. A 383. §. I. a) pontja statuálta a vádlott javára szóló felebbezést, illetve a 430. § a semmiségi panaszt, a 448. §. pedig egyenesen kötelességévé teszi a kir. ügyésznek, hogy az elitéit javára szóló újrafelvételt szorgalmazza. De ha mindezen törvényes rendelkezések mellett az ügyfélegyenlőség elvét oly módon véljük formulázandónak, hogy a kir. ügyész ügyfél ugyan, de hatósági jelleggel bir: azt a rendelkezést, hogy a kir. ügyésznek a Bp. 34., illetve 101. §-a alapján a vádemelés kérdésében önálló joga van határozni s nem köteles sem a feljelentés íélretétele, sem pedig a nyomozás megszüntetése iránt inditványt tenni, az ügyféli állással nem egyeztethető össze. Hány eset fordul elő, a hol a kir. ügyész valósággal védelmébe veszi a terheltet a sértett fél üldözési heve elől, a hol a máskor leglelkesebb védő a leghevesebb pótmagánvádló! Az előzetes eljárásban nem nevezhető peres félnek a terhelt sem. A nyomozó, illetve vizsgáló hatóság egész működési köre a terhelt tetteit s cselekményét vizsgálja. S jóllehet a terhelt az előzetes eljárás alatt nyilatkozni nem köteles : a vizsgáló hatóságtól el nem vitatható az a jog, hogy 339
