Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
70 vizsgálata körébe a terhelt physikai létét is belevonja. Mikép férhet meg ezzel az elvvel mindaz a cselekmény, a melyet német szóval «(körperliche Eingriffe» alatt foglalunk össze, minők a Bertillon-féle mérések, a Galton-féle ujjvizsgálatok, a melyek nélkül az előzetes eljárás maholnap már nálunk sem lesz elképzelhető a szemólymotozás s a lefényképezés, avagy az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság. A civilis perben a per tárgya: testi dolog vagy jog — res corporalis vagy res incorporalis — a mely az alperes személyétől különálló és a civilis végrehajtás erre a különálló vagyonrészre irányul. Azokban a civilis perekben, a melyek a köz érdekében folynak a személyiség ellen, miként a gondnoksági s holttányilvánítási perek s a melyekben a biró nem a felek által előadottakból dönt, hanem formaliter a tárgyi igazságot nyomozni köteles: már korlátozták a peres fél jogát s részére ügygondnokot kell rendelni, mikor személyi léte, épsége s képességei vétetnek vizsgálat alá. A delictuosus cselekmény nem választható el elkövetőjétől. A tettest s nem a bűnt távolítja el a büntető intézet a társadalomtól, a tettest bünteti vagy javítja. Ez okokból csatlakoznunk kell Kulemannak a nemzetközi büntetőjogi egyesület német csoportja előtt Brémában 1902-ben kifejtett s legújabban a «Beform der Voruntersuchung» czímű munkájában is hangoztatott ahhoz a tételhez, hogy a vádlott nem alanya, hanem tárgya a bűnvádi pernek s hogy a peres felek állítólagos egyenlősége helytelen alapgondolaton nyugszik. A másik alapelv, a melyen a törvénynek az előzetes eljárásra vonatkozó rendelkezései alapulnak: a nyomozás és vizsgálat különbségének fentartása. A Bp. 106. §-a értelmében vizsgálat csak meghatározott egyén ellen és meghatározott tettre nézve rendelhető el, jóllehet addig, a míg a vizsgálat folyik, a büntető államhatalomnak az elkövetett cselekménynyel szemben való igénye még meg nem érett s megfundált vádról még szó sem lehet, legfeljebb gyanúról. Még mindig kutatunk s nem Ítélünk. Miből sem világlik ez ki jobban, mint a Bp. 264. §-ának rendelkezéséből. Nem rejlik-e némi ellentét abban, hogy a vizsgálattal már közvád emeltetett, tehát az alapos gyanú 340
